Az MTA BTK Filozófiai Intézete szeretettel meghívja Önöket
című előadására.
Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
Időpont: 2014. február 25., 16:00
Az előadás a termékenységhez, szüléshez-születéshez, az utódról való gondoskodáshoz kapcsolódó mérvadó - autoritatív - tudásunk természetét illetve, történeti változásait vizsgálja.
Az európai kultúra alapvetően két forrásból, a görög filozófiai és a zsidó-keresztény vallási hagyományból táplálkozik, ezért két nagyon jól ismert szöveg perinatális szempontú újraolvasása alapján igyekszem igazolni, hogy a napjaink szemléletében, az autoritatív (mérvadó) tudás zajló kívánatos változások számára a saját tabuk által sokszorosan elfedett kulturális gyökereinkkel való szembesülés legalább olyan tanulságos lehet, mint a perinatális antropológiai kutatások kezdeteit jellemző, érdeklődés az Európán kívüli kultúra hagyományai iránt. A saját kulturális gyökereinket olyan régi szövegek jelenítik meg, amelyek „perinatális olvasatban” sokat mondanak az egymással küzdő, majd egymásra rétegeződő mítoszokról és egymással vetélkedő süllyedésre ítélt illetve fel-feltámadó, s akár modern medikális szemléletben is felfedezhető ősi hagyományokról is.
Platón: Theaitétosz című dialógusa alapján azt rekonstruálom, hogy a görögök hogyan gondolkodtak szülésről, születésről, s hogy mit jelenhetett a görög poliszban bábának lenni. A perinatális szempontú vizsgálódás kiterjed Arisztotelész írásaira (Politika, Eudémoszi etika), és az ókori Spárta-beli eljárásokról szóló szövegekre (Plutarkhosz) különös tekintettel a „gyermekkitevés” szokásának a mai történeti kutatások alapján újraértelmezett intézményére is. Majd pedig az Ószövetségi szöveg belső – a bibliatudósok által is jól ismert inkonzisztenciáira rámutatva pedig a Teremtésmítosz olyan alternatív magyarázatával kísérletezem, amely a szülési fájdalomról való mély – máig ható - meggyőződés alapjait érinti.
