A BTK Filozófiai Intézetének közérdekű információi és hírei mostantól megújult felületen érhetőek el. Az archív honlapon továbbra is hozzáférhetőek maradnak a korábbi tartalmak, azonban aktualizációjuk 2021. március 23-án lezárult.

Kérjük, kattintson IDE, hogy az új honlapon tájékozódhasson a Filozófiai Intézet által rendezett intézeti eseményekről, a legújabb publikációkról és kutatási eredményekről.

Intézetünk kutatója, Varga Péter András a kölni egyetem Husserl-archívumának konferenciáján (2021. ápr. 9.) tart előadást Das Problem der Biographie von Edmund Husserl címmel az Edmund Husserl biográfia-írásáról kapcsolatos koncepciójáról. Az online konferencia programja itt tekinthető meg.

A Forum of Hellenistic and Roman Philosophy tisztelettel meghívja Önt következő, 2021. március 25-i, 17.00-kor kezdődő szemináriumára: Prof. David Konstan (New York University) Between the World and the Void: A Stoic Category of Unfilled Space címmel.

Az előadáshoz az alábbi linken, regisztráció után lehet csatlakozni:

https://zoom.us/meeting/register/tJcqdOuhrDgtH90xh7t3Yp8YWW-X7PANVeV8

Az előadás absztraktja itt érhető el.

A Forum of Hellenistic and Roman Philosophy egy olyan új platform, amely a hellenisztikus és római filozófia tanulmányozásának szenteli a figyelmét. A fórum célja, hogy a hellenisztikus és római filozófiával foglalkozó, tapasztalt és fiatalabb tudósokat a világ minden tájáról összekösse, hogy új kutatásokat mutasson be ezen a területen, véleménycserének nyújtson teret és új megközelítéseket teszteljen a hellenisztikus és római kori filozófiai szövegek olvasása során. A fórumot Németh Attila (BTK Filozófia Intézet) és Georgia Tsouni (Department of Classics, University of Crete) üzemeltetik.

További információért, kérjük, látogasson el a fórum weboldalára vagy Facebook-oldalára, további kérdés esetén pedig keresse a szervezőket, Németh Attilát és Georgia Tsounit az alábbi Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.en.

A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Lányi András (ELTE)

Az öko-etika útkeresése

című online intézeti előadására.

Az előadás vázát képező gondolatok:

Van-e az embernek környezete?

Természettapasztalatunk változatai, a természet tudományos fogalma és az ökofenomenológia kísérlete.

A technika filozófiája, a technikai haladás mint etikai probléma. Az emberi cselekvés megváltozott természete.

Van-e a természetnek Arca? A felelősség-etika radikalizálódása.

Az etika emberközpontúsága és a természet erkölcsi státusza.

Kommentátor: Szücs László Gergely (BTK FI)

Időpont: 2021. március 23. (kedd), 14. óra

Az eseményhez csatlakozni lehet:

* számítógéppel vagy okostelefonnal: az (ajánlott) Zoom alkalmazáson keresztül a 967 1078 0801 meeting ID és a 000000 passcode megadásával vagy böngésző használatával a következő linken:

https://tinyurl.com/btk-fi-lanyi

* telefonvonalon a +36-1-779-9126 telefonszámon keresztül a 967 1078 0801 meeting ID (és szükség esetén a 000000 passcode) megadásával.

Az ELTE BTK Esztétika Tanszékén működő RCANE kutatócsoport március 19-20-án (pénteken-szombaton) rendezi meg a “Vadon – város – virtuális valóság: környezetesztétikai közelítések” című online konferenciát, amelyre minden érdeklődőt szeretettel várnak.

Hörcher Ferenc március 20-án, szombaton 11.20-kor tart előadást Mit látott a városból Halász Petár a kőpárkányról? címmel.

A kép forrása: https://fortepan.hu/hu/photos/?id=118187

Az előadás absztraktja:

A városleírás hagyományos műfaja elsősorban az útirajzhoz, az útibeszámolóhoz és az úti kalauzhoz kapcsolódott. De a háborús leírásoknak, csatajeleneteknek is fontos eleme lehetett, valamint az építészeti irodalomban is hamar megjelent. A szépirodalomnak, azon belül prózában többek között a regény műfajának is fontos részévé vált. Nemcsak a helyszín meghatározásaként, hanem a történetmondás részeként is szerepelhet. Ottlik Géza városok iránti elkötelezettsége közismert. Nagy regényei Kőszeghez és Budához (Budapesthez) kapcsolódnak. Novelláiban is számos hazai és külföldi városélmény jelenik meg. A Hajnali háztetőkben ugyancsak Budapest a főszereplő. Számunkra különösen érdekes a kisregény címét is adó leírás a hajnali háztetőkről. Ez a leírás azt rögzíti, hogyan látta a főszereplő, Halász Petár saját elmondása szerint a várost a hajnali részegség állapotában, amikor a hatodik emeleti lakás ablakán kimászott a kőpárkányra. Halász saját verzióját összevethetjük a történet narrátorának kételkedő szavaival. Az előadásban arra leszek kíváncsi, hogy mi is a szerepe a városképnek a regényben? A veduta, mint képzőművészeti műfaj ugyanis egyfelől pontos részletekkel szolgáló városleírás, másfelől azonban az alkotó sűrítő, kiemelő szerkesztésének eredménye is. Halász Petár festő, így a neki tulajdonított leírásában Ottlik támaszkodhat a festő szemének sajátos működésmódjára is. Az előadás értelmezése szerint azonban Ottlik nyitva hagyja annak lehetőségét, hogy misztikus tapasztalatként olvassuk a leírást. Petár idegei láthatólag kimerültek. Az előzmények ezt érthetővé teszik: párkapcsolata kétségbeejtő helyzetbe került. Az átmulatott éjszaka után hirtelen felindulásból önveszélyes kalandba vág. Ennek a kalandnak – hogy a párkányon kívülről átmászik két szoba között – a heves izgalma magyarázza lélektanilag azt a „látomást”, amelyet ő ugyan nem kíván megörökíteni, a regény szövegmédiumában azonban megmarad. A leírás ugyan „torzít”, de épp sajátos szerkesztésmódja révén fogja egységbe az ábrázolt városi táj látványát, s ezzel annak látomásos, jelentésteli karaktert ad.

A konferencia látogatásához szükséges Zoom-linket honlapjukon hamarosan közzéteszik.

A konferencia részletes programját itt, a prezentációk/előadások rezüméit itt lehet olvasni.