A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja
Zuh Deodáth
Ismeretelmélet a művészettörténet hátterében. Gombrich és Panofsky episztemológiájának különbsége
című előadására.
Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
Időpont: 2015. június 9. 16:00
Ernst Gombrich Erwin Panofsky egyik leghevesebb kritikusa volt, miközben céljai kollégájával nagyban megegyeztek. Mindkét tudós törekedett a művészettörténet interdiszciplinaritására, a műalkotások keletkezésének mély, de mégsem totalizáló szociológiai szemléleltére, valamint arra, hogy a történet és elmélet egymást kiegészítő szerepét hangsúlyozzák. Különbségeik tehát másban ragadhatóak meg, éspedig az emberi megismerésről és tudásról alkotott filozófiai nézeteik eltérésében. Gombrich tudományelméleti és tudományfilozófiai műveltségének erősen popperiánus nézeteire támaszkodott, miközben Panofsky a kanti ismeretelmélet pozitív örökségét tekintette kiindulópontjának: különösen azt, amit itt kiegyensúlyozott, rétegzett ismeretelméletnek nevezek. Gombrich átvette Popper metodológiai individualizmusát, próbálkozás és tévedés (próba-szerencse, trial-and-error) módszerét, amelyek arra sarkallták, hogy kételkedjen a művészeti stílusok egyetemességében és egységében. Ezen túl pedig a dialektikus “világszellem” fenyegetését látta minden olyan vizsgálatban, amely a művészet tapasztalatára, a műalkotások befogadására korlátozta magát és konkrétan nem járt utána az egyes alkotások (Gombrichnál főleg: képek) létrehozásának, illetve az ebben részt vállaló konkrét jártasságoknak (skill) . Ebben az előadásban Gombrichot kvázi-tudományfilozófuskén