Próbakövek. Van-e aranyszabály ércnél maradandóbb? címmel jelent meg Hévizi Ottó új könyve a Kalligram Kiadó gondozásában.

Részletek a könyv előszavából:

"Könyvem első része, az Erkölcsfilozófiai játékrész az aranyszabály, tágabban: a viszonossági szabályok adta tér vizsgálatára vállalkozik.” – „Úgy találtam, hogy az ún. aranyszabályt érdemes volna 1. plurális módon felfogni (alakjainak sokféleségében), 2. komplexumot látni bennük (emelkedett s alantas szabályok együttesét), 3. többféle funkciót tulajdonítani nekik (introspekciót és detektálást), 4. ezt a szabálykomplexumot az erkölcsiség tereként szemlélni, 5. kiütközve látni benne az etikum idő-mintázatát, valamint érdemes volna 6. a viszonossági szabályok vállalható morális formuláját egy etikai korrekcióval együtt megadni.” – „Munkám második része, mely az Etiko-vallási játékrész címet viseli, e térrel összefüggésben értelmezi az első etika és a második etika Kierkegaard-tól eredő, majd a fiatal Lukácsnál visszatérő megkülönböztetését, ennek néhány további példáját is bemutatva (Kant, Nietzsche, Tengelyi).” – „A vallás és etika egyenrangúságának szem előtt tartásával mutatom be végül Nietzsche játékát is a »tragikai házikellék« katarzis-fogalommal, kiegészítve egy kontrajátékkal, melyet az arisztotelészi felfogás híve fordíthatna szembe a nietzschei kritikával."

„Korfordulón. Filozófiai tanulmányok” címmel megjelent Frenyó Zoltán új kötete (Budapest, 2015. Az MTA BTK Filozófiai Intézetének kiadása. A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával. 270 oldal.)

Az ember minden korban a múlt és a jövő közötti átmenetben él, s ritkán adatik meg számára, hogy a jelent tartós élményként élje át. Az átmenet érzése azonban különösen jogos akkor, amikor történelme, civilizációja valóságos korszakváltáshoz érkezik. Az pedig kétségtelennek látszik, hogy az európai emberiség a maga újkorának, a modernitásnak a végéhez ért. A szerző ennek a felismerésnek a jegyében fűzte egybe az utóbbi években írt tanulmányait s adta e kötetnek a „Korfordulón” címet.

A kötet ebből a szempontból igyekszik időszerű fogalmi tisztázásokat végezni. Elemzi az ember és a természet viszonyának mibenlétét és nehézségeit. Feltárja az európai civilizáció összetevőit, meghatározza antik, keresztény és modern tényezőit, s megpróbál filozófiai választ adni a jelenkor válságának problémájára. A továbbiakban elemzéseket ad az európai szellem keresztény örökségéről. Hangsúlyosan rámutat arra, hogy az a létharc, amely korunkban zajlik, a fogalomharc terén tetten érhető.

Végül külön fejezetekben gondolkodói arcképeket találunk. A szerző itt olyan, a XX. században fogant életművekhez nyúlt, amelyek alkotói ennek az átmeneti kornak a meghaladását, egy maradandó szellemiség erősítését és egy alapvető kultúra elérését tűzték ki célul.

A könyv egy rövid részlete itt olvasható.

Megjelent az MTA BTK Filozófiai Intézet új, angol nyelvű kötete, Is a Universal  Morality Possible? címmel. A kötetet Hörcher Ferenc, Mester Béla és Turgonyi Zoltán szerkesztette, szerzői főként filozófusok és teológusok, s a L’Harmattan Kiadóval közös kiadásban jelent meg.
Mellékeljük Ludassy Mária, az ELTE filozófusának, és Bakos Gergelynek, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola filozófusának bemutató írását, a kötet tartalomjegyzékét, rövid bemutatását és William Desmondnak, a Leuveni Katolikus Egyetem professzorának ajánlását.

Megjelent az MTA BTK Filozófiai Intézet új, angol nyelvű kötete, Is a Universal  Morality Possible? címmel. A kötetet Hörcher Ferenc, Mester Béla és Turgonyi Zoltán szerkesztette, szerzői főként filozófusok és teológusok, s a L’Harmattan Kiadóval közös kiadásban jelent meg.
Mellékeljük Ludassy Mária, az ELTE filozófusának, és Bakos Gergelynek, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola filozófusának bemutató írását, a kötet tartalomjegyzékét, rövid bemutatását és William Desmondnak, a Leuveni Katolikus Egyetem professzorának ajánlását.