Történet és történelem: A narrativista történelemfilozófia alapjai címmel jelent meg a Filozófiai Intézet tudományos főmunkatársának, Szécsi Gábornak és Mák Kornélnak könyve a Belvedere Meridionale Kiadó gondozásában.

 Könyvborító Történet és történelem

A könyv a történelmi megismerés lehetőségeivel, a történettudomány, a történeti kutatás módszertanának új modelljeivel foglalkozik. Arra a problémára fókuszál, hogy az emberi gondolkodás történetorientáltsága miként válhat a történeti források hátterében rejlő szerzői indítékok, valamint a források által megörökített történelemformáló szándékok megértésének alapjává. A szerzők a fontosabb narrativista elméletek áttekintésével mindenekelőtt arra kívánnak rávilágítani, hogy milyen megfontolások jegyében került az elmúlt 50 évben a történeti gnoszeológiai kutatások középpontjába a narratív történeti nyelv funkciójával és működésével kapcsolatos kérdéskör.

Szécsi Gábor – Mák Kornél: Történet és történelem: A narrativista történelemfilozófia alapjai. Belvedere Meridionale Kiadó, Szeged, 2019.

A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Kovács Gábor

A világot némán pusztító jóság – a politikai morál problémája Hannah Arendt politikai filozófiai koncepciójában

című online intézeti előadására.

A címben jelzett meghökkentő állítás Arendt 1963-as Forradalom-könyvében kirajzolódó cselekvéselméleti koncepció központi tézise. A mára szinte áttekinthetetlenre duzzadt Arendt-recepció jelentős része foglalkozik azzal a problémakörrel, amibe ez a kijelentés ágyazódik. Ez Arendt cselekvéselméletének ellentmondásossága, illetve az a kérdés, hogy van-e Arendtnek valamiféle – cselekvéselmélete agonisztikus vonásait ellensúlyozó – elgondolása a politikai morálról. Számos interpretáció létezik pro és kontra – az előadás ezek főbb típusait veszi szemügyre. A kiinduló hipotézis az, hogy az arendti oeuvre nem igazán értelmezhető a filozófusnő életpályája nélkül: ez adja azt a kontextust, amelyből kinőnek az arendti politikai filozófia sajátos kategóriái és koncepciói. Az előadás a címben jelzett problematikát a totalitarizmus-élmény felől veszi szemügyre. Alighanem igaza van Margaret Canovan-nek, amikor ezt tartja olyan perspektívának, amelyből értelmezhetőek – jóllehet nem feloldhatóak – az életmű súlyos belső ambivalenciái.    

Időpont: 2020. április 16. (csütörtök), 11. óra

Az előadáshoz az alábbi linken keresztül lehet csatlakozni:

https://meet.jit.si/Osztalyszeminarium.FilEszme

A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Boros Gábor (KRE)
Body and Mind in Two Discourses on Method: Descartes, Dilthey and Misch

című online intézeti előadására.

(Az előadás magyar nyelven lesz megtartva.)

Az előadás angol nyelvű absztraktja:

The point of departure of my presentation will be the fact that in his monumental History of Autobiography, Georg Misch considered Descartes’ Discourse on Method a fine example of intellectual autobiography.

Yet, as we all know, the Discourse is a highly complex text far from a simple autobiography. And what is even more, and more disturbing is that Misch utilised for his work Dilthey’s concept of an autobiography that was meant to capture the sense of “life as narrating itself” laying down the proper, i.e. “objective” foundation for the historical sciences. But how shall we take “sincerity” in this case, which is the distinguishing feature of a real autobiography in the Dilthey-Misch sense?

I will apply a kind of hermeneutic method trying to move back and forth in a double hermeneutic circle: I will take a look at Misch’s whole concept of an autobiography, and at the historical data in Descartes’s life and works in order to understand the autobiographic character of the Discourse moving again from the details to the whole and vice versa. My tentative point is that because of the sincerity of life that narrated Descartes’ “history of his intellect” it cannot be taken as an autobiography in the Dilthey-Misch sense nor in a usual sense. The body-mind problem will have an important place in my argumentation.

Kommentátor: Olay Csaba (ELTE, BTK FI)

Időpont: 2020. ápriliis 7. (kedd), 14. óra

Az előadáshoz az alábbi linken keresztül lehet csatlakozni:

https://meet.jit.si/Filozófiaiintézetiszemináriumáprilis7

További cikkeink...

  1. Gyenis Balázs előadása
  2. Szabad György, a történész - a Magyar Tudomány tematikus összeállítása Dénes Iván Zoltán és Hörcher Ferenc társszerkesztésében
  3. Gángó Gábor szócikkei nemzetközi kézikönyvben és portálon
  4. Álláspályázatok benyújtási módja
  5. Szabó Gábor előadása Barcelonában
  6. Tuboly Ádám tanulmánya a British Journal for the History of Philosophy-ban
  7. Gömöri Márton tanulmánya a Foundations of Physics-ben
  8. A Filozofia magyar tematikus száma
  9. Gángó Gábor előadása
Emlékezzen rám

MTA központi weboldala box

MTA kutatói pályázatai