A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt
Gángó Gábor (BTK FI) előadására:
Természetjog Kelet-Európában: áttekintés
Az előadás kísérletet tesz a kelet-európai 17-18. századi természetjogi gondolkodás egyes jellegzetességeinek a megállapítására. Az „Early-Modern Natural Law in Eastern Europe” (Erfurt, 2019. november) című konferencia és a „Network on Natural Law 1625–1850” (Erfurt/Gotha/Halle) kutatócsoport eredményeire is támaszkodva a következő tézisek mellett érvel:
Felekezeti választóvonalak (lutheránus, református, unitárius, szociniánus, katolikus, pravoszláv) tagolják a modern természetjog kelet-európai recepcióját. Az oktatási intézmények az alapvető megjelenési formáját jelentik a természetjogi gondolkodásnak. A (nyugati kereszténység esetében) közös teológiai kereten belül a természetjogi tanítások értelmezése a nyugatitól eltérő politikai rendszerek és kultúrák összefüggésében ment végbe, a teológiai tanítást és a politikai rendszereket alkotó elemek adaptációjának kettős stratégiájával, az első esetben apologetikus, a második esetben kritikai funkciót véve fel. Nagy különbség Kelet és Nyugat között az egyetemek hiánya Keleten, amelynek következtében a természetjog művelése a 17. században protestáns akadémiákhoz, akadémiai gimnáziumokhoz kötődik. Tizenévesek tanítási és karrierigényeihez van szabva a tárgyalás, amelynek következtében a tanárok teljesítménye 1) nem önálló munkákban jelentkezik, hanem feloldódik tankönyvekben, előszavakban, a hallgatók számára megírt disputációkban; 2) nem kerül vissza az európai respublica litteraria közegébe, hanem megmarad az iskola vagy a régió nyilvánosságában. A 17. századi összeurópai trendek visszahatásaként jelentkező katolikus természetjog nyer bebocsátást a Habsburg Birodalom egyetemeire, hogy hatást gyakoroljon a 18. század második felének politikai modernizációs törekvéseire.
Helyszín: 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4, B.7.16. (Trapéz terem)
Időpont: 2020. március 5. (csütörtök), 12. óra