A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Mester Béla

A sensus communis hagyománya a magyar gondolkodás történetében

című online intézeti előadására.

Az előadás összefoglalója:

Édes józan eszem! beh felvitte Isten a dolgodat!

(Erdélyi János: A hazai bölcsészet jelene, 1856.)

A magyar filozófiatörténet-írásban a sensus communis fogalmát használó irányzatok kutatásának nincs különösebb hagyománya. A megszokott elbeszélésben a magyar sensus communis filozófia ott kezdődik, ahol már véget is ér: Erdélyi János föntebb idézett munkájával, amelyben a professzionális filozófia nevében számol le a józan ésszel mint tudomány és filozófia előtti tudatformával, leleplezve egyben „a köznapi tudat konzervativizmusát”, miközben filozófiatörténeti elemzéssel mutatja ki, hogy az e fogalomra alapozó (skót) filozófiai iskola idejétmúlttá vált. Tervezett előadásomban rekonstruálom azt az álláspontot, Szontagh Gusztáv „egyezményes filozófiáját”, amellyel szemben Erdélyi megfogalmazza nézeteit, majd kitérek arra, hogy Erdélyi hogyan adaptálja Hegel korábbi, hasonló tartalmú szöveghelyeit a magyar kontextushoz. Erdélyi gondolatmenetének újdonsága a terminológia, a filozófiai szaknyelv kérdésére való közvetlen reflexió, ami válaszként fogható fel Szontagh kritikájára, amellyel az önjáróvá váló terminológiával való visszaélést illette. Előadásom során utalok kettejük vitájának magyar eszmetörténeti kontextusára, elsősorban a korabeli történettudományi viták és a forradalom értelmezése kapcsán. A magyar előzmények között szóba kerül még Kant sensus communisból kiinduló bírálata, amely a magyar Kant-vita (1792–1822) alapja. A kérdés egyetemes filozófiatörténeti vonatkozásai kapcsán ki kell térnem Gadamer értelmezésére a német sensus communis tradíció sajátosságairól az Igazság és módszerben; általánosságban pedig fölmerülnek az újkori sensus communis hagyomány és a filozófiai nyilvánosság szerkezetváltásának összefüggései.

Időpont: 2020. május 21. (csütörtök), 14. óra

Az előadáshoz az alábbi linken keresztül lehet csatlakozni:

https://meet.jit.si/Osztalyszeminarium.FilEszme

Az előadásról készült felvétel az alábbi linkre kattintva érhető el:

https://www.youtube.com/watch?v=B9FNv6hVSho

A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Geréby György (CEU) 

Hans Jonas és Petrus Damiani a múlt megváltoztathatóságáról 

című online intézeti előadására.

Az előadás összefoglalója:

Előadásomban rekonstruálom és összehasonlítom Hans Jonas (1903 – 1993), és Petrus Damiani (c. 1007 –1072/3) álláspontjait a múlt megváltoztathatóságával kapcsolatban. Ez Jonas esetében implicit, melyet egy történetfilozófiai és egy teológiai megfontolása alapján rekonstruálok, Damiani esetében viszont explicit. Álláspontjaikat függetlenül alakították ki eltérő filozófiai és teológiai megfontolások alapján. Mégis, más-más úton, de ugyanúgy eljutottak a múlt megváltoztathatóságának problémájához, ami már foglalkoztatta Arisztotelészt, Ágostont és még sokakat, főleg a latin középkorban. Végül Jonas és Damiani nem-standard álláspontjainak ontológiai előfeltevéseire is rámutatok a múltra, illetve az időre vonatkozóan, és hogy megfontolásaiknak milyen történetfilozófiai és teológiai következményei lehetnek.

Kommentátor: Turgonyi Zoltán (BTK FI)

Időpont: 2020. május 12. (kedd), 14. óra

Az előadáshoz az alábbi linken keresztül lehet csatlakozni:

https://meet.jit.si/Filozófiai_intézet_szeminárium

Az előadásról készült felvétel az alábbi linkre kattintva érhető el:

https://www.youtube.com/watch?v=vNynvZ-MyZE

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

Székely László (MTA BTK FI)
A matematikai és a metafizikai végtelen Georg Cantornál, Ludwig Wittgensteinnél és Tengelyi Lászlónál
című előadására.

Az előadás absztraktja

Egy korábbi előadásomban Wittgensteinnek és Tengelyi Lászlónak a matematikai végtelen cantori fogalmáról adott elemzését vetettem össze egymással, rámutatva arra, hogy ha egyrészt Wittgenstein alapján mélyebben megérthetjük Tengelyi Lászlónak a végtelennel kapcsolatos elképzelését, akkor másrészt Tengelyi megadja a kulcsot a matematikai végtelen wittgensteini koncepciójának teljesebb megértéséhez és filozófiai meghaladásához.  Jelen előadásom ugyanezen témakörben fog mozogni, ám középpontjában nem két személy nézeteinek összevetése, hanem egy filozófiai probléma: a matematikai és a metafizikai végtelen viszonya fog állni. E témakört érintve Tengelyi László nem azért került e két neves személyiség mellé, mert kollégánk volt, ismertük és tiszteltük őt, hanem „objektív” okok miatt: Cantor és Wittgenstein mellett – és a kedves érdeklődők higgyék el, ezt teljesen elfogulatlanul állítom – ő az a harmadik személyiség, akinek vonatkozó gondolataival itt foglalkoznunk kell, és éppen ő az, aki a „szimbolizálás” cusanusi koncepciójának fölelevenítésével megmutatja az utat, mely Cantor és Wittgenstein egymással élesen szembenálló megközelítésével szemben e két fogalom viszonyának megnyugtató filozófiai értelmezéshez vezethet.  Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az általa célul kitűzött „ontoteológia nélküli” metafizika csak előkészítője és első lépcsőfoka lehet egy teljesebb, a „végtelenség” problémáját kielégítően megragadó metafizika felé, és ez még akkor is igaz, ha metafizikánkkal szigorúan a transzcendentális fenomenológia keretein belül szeretnénk maradni.  Előadásom végén ezen utóbbi állítás emellett fogok érvelni, s ennek során a matematikai végtelennel kapcsolatos elemzés során nyer belátást megerősítendő jelzésszerűen hivatkozom Bach zenéjére és Pilinszky János költészetére. Az előadás megértéséhez a matematika oldaláról elég lesz ismerni a természetes számokat, és érteni az „1, 2, 3 …….. n ………” jelölésmódot.

Helyszín: 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.

Időpont: 2017. szeptember 19., 16:00.

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

Gömöri Márton (MTA BTK FI)
Valószínűség, véletlen és a Közös ok elv
című előadására.

Az előadás absztraktja

A valószínűség filozófiájáról szóló irodalomban konszenzus látszik lenni abban, hogy a valószínűség fogalmának nem adható kielégítő értelmezése. Az előadásban egy új valószínűség-interpretáció körvonalait vázolom fel, melynek jellegzetessége, hogy 1) a valószínűség fogalma a véletlen fogalmára épül, és nem fordítva, 2) a véletlen fogalma a kauzális függetlenség fogalmára alapozva van értelmezve, 3) a valószínűség és a relatív gyakoriság kapcsolatát a Közös ok elv teremti meg, 4) a valószínűség és a véletlen fogalma kompatibilis a determinizmussal, 5) a valószínűség és a véletlen végső soron olyan dolgok, amelyek eliminálhatóak a világ ontológiai térképéről.

Helyszín: 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.

Időpont: 2017 július 4., 16:00.

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

Bernáth László - Paár Tamás (MTA BTK FI)
Szabad-e hinnünk az erkölcsi felelősségben?
című előadására.

Az előadás absztraktja

Előadásunkban két tézis mellett fogunk érvelni. Az első, hogy a morális felelősségbe vetett hitünket nem kell felfüggesztenünk még akkor sem, ha nincs tudásunk arra vonatkozóan, hogy van erkölcsi felelősség. A második érv tovább megy: azt kívánja megmutatni, hogy még ha nem is vagyunk képesek bizonyítékok által igazolni a morális felelősségben való hitet, akkor is hinnünk kellene a morális felelősségben.

Helyszín: 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.
Időpont: 2017 május 16., 16:00.

MTA központi weboldala box

MTA kutatói pályázatai