A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

Tuboly Ádám Tamás (MTA BTK Filozófai Intézet)
A német ifjúsági mozgalomtól az Aufbauig: Hans Freyer, a Dilthey-iskola és a szellemi tárgyak
című előadására.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
Időpont: 2016. február 16. 16:00

Absztrakt:
Rudolf Carnap 1928-as Der logische Aufbau der Welt című műve a huszadik századi filozófia meghatározó munkája. A könyvet számos módon értelmezték már, a legújabb kutatások például kimondottan annak társadalmi, kulturális és filozófiatörténeti kontextusát igyekeztek kidomborítani. Előadásomban ezekhez a kutatásokhoz kapcsolódom, az Aufbau egy eddig kevésbé vizsgált oldalának rekonstrukciója révén. Az előadás központi témája az úgynevezett szellemi tárgyak [geistige Gegenstände] és amellett kívánok érvelni, hogy ezek a passzusok nem érthetőek meg anélkül, hogy ne tárnánk fel Carnap viszonyát Hans Freyerhez, a német szociológushoz. Carnap és Freyer élete 1930 előtt számos érdekes párhuzamot mutat (mindketten részt vettek a német ifjúsági mozgalomban [Jugendbewegung], olvasták és kommentálták egymás műveit), teoretikus oldalról pedig mindketten erőteljesen kötődtek az úgynevezett Dilthey-iskolához.

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

Kállay Géza (ELTE, Anglisztika tanszék)
Perspektívák és a valóság Wittgenstein Tractatus-ában
című előadására.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
Időpont: 2016. február 2. 16:00

Az előadás a *Tracatatus*-ból rekonstruálható realitás-koncepciókat igyekszik értelmezni, tehát elsősorban a mű metafizikájával foglalkozik.

James Conant és Cora Diamond “elszánt” olvasataira (*resolute reading*) támaszkodva és a *Filozófiai vizsgálatok* 415. paragrafusát idézve a Tractatus 6.54-es bekezdésében három perspektíva ütközését mutatom be.

Amellett érvelek, hogy a konfliktus az emberi tudat működési modelljeként is értelmezhető, és maga a *Tractatus* a tudat működésének mintegy “lassított felvétele”. Azt próbálom bemutatni, hogy a harmadik személyű, “Ő” perspektívából tekintve a *Tractatus* minden mondata teljes értelemmel bír, az egyes szám, első személyű, “Én” perspektívából azonban teljesen értelmetlen, valóban “nonszensz”-szöveg. Ez a konfliktus, amely az egész művön végigvonul, a 6.54-ben éri el csúcspontját. A konfliktus elemzése lényeges szempontokat nyújthat valóság-értelmezésünk számára: a jelenségek tengerében melyeket vagyunk hajlandóak ténylegesen valóságosnak elfogadni és milyen mértékben?

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

Szabó Máté (Carnegie Mellon University, Pittsburgh)
Kalmár László: Egy érv a Church-tézis plauzibilitásával szemben
című előadására.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
Időpont: 2016. január 26. 16:00

Alonzo Church híres, An Unsolvable Problem of Elementary Number Theory (1936) című cikkében azonosította az effektív kiszámíthatóság intuitív fogalmát a rekurzív függvény matematikailag precíz fogalmával. Ez az úgynevezett Church (-Turing) tézis széles körben elfogadott a matematikusok között. A tézis ellen érvelő kevés cikk egyike Kalmár híres ám meglehetősen rövid Argument Against the Plausibility of Church's Thesis című írása 1959-bõl. Előadásom célja Kalmár érvének részletes bemutatása, melynek során a hiányzó részletek magyarázatánál Kalmár általános matematikafilozófiai nézeteire és az általa hasonló témákban írt magyar nyelvű cikkeire támaszkodom.

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

Hévizi Ottó
Fémjelek és mintázatok (Két vitakérdés az aranyszabályról)
című előadására.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
Időpont: 2015. október 20. 16:00

Az előadás két, többnyire latens vitakérdés felől közelíti meg az aranyszabály-hagyományt. Az egyik kérdés az, hogy a szemléletes viszonosságon alapuló ítélkezés (vulgo aranyszabály) eljárására nézve a szabály unicitása vagy pluralitása mellett szólnak-e nyomósabb érvek. A második probléma, mely szintén nyitott kérdés és belátó mérlegelést kíván, úgy szól, hogy az aranyszabály és a kategorikus imperatívusz régi keletű és széles körben elfogadott egymásra olvasása, mi több, azonosítása mennyiben állja meg a helyét.

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

Schwendtner Tibor
Léttörténet és eszkatológia - Heidegger történelemfilozófiája a Fekete füzetekben
című előadására.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
Időpont: 2015. szeptember 29. 16:00

Az előadás a késői Heidegger filozófiáját, az úgynevezett léttörténeti gondolkodást (seinsgeschichtliches Denken) vizsgálja, arra tekintettel, hogy az elmúlt években megjelent gondolati naplói (Schwarze Hefte) fényében mennyiben kell újraértelmeznünk a léttörténeti gondolkodás helyét és jelentőségét Heideggernél. A naplókban ugyanis több olyan motívum megjelenik, melyek eddig egyáltalán nem, vagy alig voltak ismertek – elsősorban a léttörténet etnicista értelmezésére és a kereszténységgel, illetve azon belül különösen a katolicizmussal való helyenként éles vitára gondolhatunk. Eddig is világos volt, hogy a késői Heidegger Nyugat első alapítását a korai görög filozófusoknak tulajdonítja és szerinte a hosszú hanyatlás (létfelejtés) után Nyugat új alapításra szorul, melyet a filozófus másik kezdetnek nevez. A naplókban Heidegger az 1938-48 közötti időszakban a jelenkor történelmét egyre inkább valamiféle végidőként, a kiteljesedett létfelejtés, a machináció, a totális hatalomgyakorlás időszakaként ábrázolja, amelyben népek és különböző szellemi hatalmak küzdenek egymással. Heidegger történelemfilozófiai konstrukciója szempontjából külön figyelmet érdemel a kereszténységgel való szellemi küzdelme, illetve ezzel kapcsolatban az utolsó Isten rejtélyes fogalma. Az előadás e sokrétű és ingoványos tematika körvonalait szeretné felvázolni.