Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
Időpont: 2015. május 11. 16:00

Abstract:
Contrary to the philosophical understanding of anxiety popularized by canonical figures such as Søren Kierkegaard and Martin Heidegger, which figures anxiety as a universal and perpetually given human condition, this lecture explores the possibility that anxiety as a philosophical concern is an historically and peculiarly modern preoccupation. The arc of the lecture pursues a kind of genealogy of the philosophical discourse of anxiety, beginning with Kierkegaard and Heidegger, and buoyed further by analysis of Michel Foucault’s lectures on the hermeneutics of the Subject, which implicate the essential historicity of anxiety (e.g. at what point did anxiety become a preoccupation of Western self-understanding?), and reflections by Paulo Virno on the changing nature of how the experience of anxiety is articulated today—publicly and socially as opposed to privately and inwardly.

Az MTA BTK Filozófia Intézete szeretettel meghív minden érdeklődőt

Turgonyi Zoltán
"Pornográfia és liberalizmus"
című előadására.

Az előadás időpontja: 2014. november 24., 16:00
Az előadás helyszíne: Budapest, 1014 Országház u. 30., Pepita terem.

A liberalizmus a mai közvélekedés szerint a magánélet szabadságának védelmezője, s megengedhetőnek tartja az egyén minden olyan cselekedetét, amely más egyénnek nem okoz kárt. Ezért talán sokak számára meglepő, hogy pl. a par excellence „magánügynek” számító szexualitás terén nemcsak a – többnyire keresztény gyökerekből táplálkozó – konzervatívok, hanem sokszor liberális szerzők is bizonyos korlátozások hívei. Mi lehet ennek az oka? A választ a pornográfiával kapcsolatos kortárs vitákon keresztül kíséreljük meg bemutatni, amelyek révén egyúttal a mai liberalizmus sajátos belső problémáira (pl. a szabadság és az egyenlőség közötti feszültségre, vagy a korábban az egyik legalapvetőbb liberális értéknek számító szólásszabadság korlátozásának mind gyakrabban megfogalmazott követelésére) is rávilágítunk. Az előadás arra is alkalom, hogy némi ízelítőt nyújtsunk az e vitákban fontos szerepet játszó – és a megengedő álláspontot talán a legradikálisabban képviselő – francia filozófus, Ruwen Ogien munkásságából, aki a Mill-féle kárelv egyik legkövetkezetesebb alkalmazója és továbbgondolója, s akinek neve ennek ellenére szinte ismeretlen Magyarországon. Természetesen azt is megvizsgáljuk, hogy az ő sokszor meghökkentő és provokatív javaslataival szemben milyen ellenérveket lehet megfogalmazni a hagyományos erkölcsi normák védelmében.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
Időpont: 2014. szeptember 30. 15:00(!)

Kurt Gödel életében a nem-teljességi tételei közreadása után két nevezetes dolog történik: paranoiássá válik és elkötelezi magát a leibnizi monadológia mellett. "Az elméletem monadológia, benne egy központi monásszal  Istennel). Általános struktúráját tekintve olyan, mint Leibniz monadológiája", nyilatkozza Gödel a 70-es években, néhány évvel a halála előtt. Előadásom kalandozás az ördögtől rettegő paranoiás Gödellel a lehetséges világok legjobbikában, Leibniz monadikus univerzumában.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
Időpont: 2014. szeptember 23. 16:00

Butterfield (2011) has recently presented a case for the compatibility of reduction and emergence in some of the exact sciences. He takes reduction to be given by one theory being the limit of another, and emergence to be "novel and robust behavior" arising "on the way to the limit." Here I aim to make this idea more precise, emphasizing the necessary role of *similarity relations* between the models of the two theories.  Formally, these relations are encoded in a choice of topology on these models.  I stress that *justifying* why a particular topology is appropriate is crucial, as it may perform much of the work in demonstrating a particular reduction's success or failure, and in explicating the sense of "novel and robust behavior" of a candidate emergent property. To illustrate, I consider the case of gravitational theory, and the emergence of features like "objective simultaneity".