Az MTA BTK Filozófiai Intézete szeretettel meghívja Önöket

KELEMEN JÁNOS

"A filológiai és hermeneutikai állítások közötti aszimmetriáról"

című előadására.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)

Időpont: 2014. április 1., 16:00

Az előadásban egy korábbi, azonos című tanulmányomból indulok ki (Magyar Tudomány 2012/1. 57–65), megpróbálva árnyalni és a lehetséges ellenvetésektől megvédeni az ott kifejtett tételeket.
A fő tétel a hermenetikai és a filológiai megállapítások aszimmetriájának tétele, melyen a következő értendő: míg egy szöveg lehetséges interpretációinak száma végtelen, addig a szöveggel kapcsolatban megállapítható filológiai tények száma nem lehet az. Létezik ugyanis egy elvi (még ha nem is gyakorlati) határa azoknak a filológiai adatoknak, melyek relevánsak egy mű forrásaira, keletkezésére, kultúrtörténeti összefüggéseire, szövegváltozataira vagy autentikus szövegének rekonstrukciójára nézve. Az aszimmetria tétele egyaránt érvényesnek látszik az irodalmi és filozófiai szövegek esetében.
Az aszimmetria nem pusztán az interpretációk végtelenségéből következik, hanem abból, hogy a szöveg filológiai jellemzőivel számos interpretáció, tulajdonképpen bármely érvényes interpretáció összeegyeztethető. Ezt úgy is felfoghatjuk, mint a quine-i alul-deteremináltsági tétel hermeneutikai megfelelőjét.
A tétel következményei közül részletesebben tárgyalandó az alábbi kvázi-törvényszerűség:
Ellentétben azzal, hogy adott kutatási területen általában minden új filológiai állításhoz található egy már létező, és annak ellentmondó, másik állítás, a hermeneutikai dimenzióban az új és a korábbi állítások közötti viszonyt nem az ellentmondás jellemzi.

Az MTA BTK Filozófiai Intézete szeretettel meghívja Önöket

MOJCA KÜPLEN

"Kant, Aesthetic Ideas and Ugliness"

című előadására.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)

Időpont: 2014. március 18., 16:00

Az MTA BTK Filozófiai Intézete szeretettel meghívja Önöket

BÉKÉS VERA

"...És fájdalommal szülöd..." a szülés-születés folyamatáról való mérvadó (autoritatív) tudás történeti változásai a zsidó-keresztény kultúrkörben"

című előadására.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)

Időpont: 2014. február 25., 16:00

Az előadás a termékenységhez, szüléshez-születéshez, az utódról való gondoskodáshoz kapcsolódó mérvadó - autoritatív - tudásunk természetét illetve, történeti változásait vizsgálja.

Az európai kultúra alapvetően két forrásból, a görög filozófiai és a zsidó-keresztény vallási hagyományból táplálkozik, ezért két nagyon jól ismert szöveg perinatális szempontú újraolvasása alapján igyekszem igazolni, hogy a napjaink szemléletében, az autoritatív (mérvadó) tudás zajló kívánatos változások számára a saját tabuk által sokszorosan elfedett kulturális gyökereinkkel való szembesülés legalább olyan tanulságos lehet, mint a perinatális antropológiai kutatások kezdeteit jellemző, érdeklődés az Európán kívüli kultúra hagyományai iránt. A saját kulturális gyökereinket olyan régi szövegek jelenítik meg, amelyek „perinatális olvasatban” sokat mondanak az egymással küzdő, majd egymásra rétegeződő mítoszokról és egymással vetélkedő süllyedésre ítélt illetve fel-feltámadó, s akár modern medikális szemléletben is felfedezhető ősi hagyományokról is.

Platón: Theaitétosz című dialógusa alapján azt rekonstruálom, hogy a görögök hogyan gondolkodtak szülésről, születésről, s hogy mit jelenhetett a görög poliszban bábának lenni. A perinatális szempontú vizsgálódás kiterjed Arisztotelész írásaira (Politika, Eudémoszi etika), és az ókori Spárta-beli eljárásokról szóló szövegekre (Plutarkhosz) különös tekintettel a „gyermekkitevés” szokásának a mai történeti kutatások alapján újraértelmezett intézményére is. Majd pedig az Ószövetségi szöveg belső – a bibliatudósok által is jól ismert inkonzisztenciáira rámutatva pedig a Teremtésmítosz olyan alternatív magyarázatával kísérletezem, amely a szülési fájdalomról való mély – máig ható - meggyőződés alapjait érinti.

Az MTA BTK Filozófiai Intézete szeretettel meghívja Önöket

KOVÁCS GÁBOR

"Modernitáskoncepciók a két világháború közötti magyar nemzetkarakterológiákban"

című előadására.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)

Időpont: 2014. február 18., 16:00

Az előadás tárgya a két világháború magyar nemzetkarakterológiákban kirajzolódó modernitáskoncepció(k) sajátos szerkezete. A téma kibontásához szükséges azoknak a kontextusoknak legalább jelzésszerű felvázolása, melyekbe a korszak hazai nemzetkarakterológiája beágyazódik. A korabeli nemzetkarakterológiai irodalom – mind a magyar mind pedig a nemzetközi – szorosan kapcsolódik –a kultúrkritikai–modernitáskritikai attitűddel átitatott – ún. válságfilozófiához, amely nemigen választható el a német konzervatív forradalom diffúz, fogalmilag nehezen megragadható és intézményes formát sohasem öltő mozgalmától. A modernitás mint olyan válik itt problematikussá; az univerzálissal szembeállított egyedi, a nemzeti lényeg tűnik fel olyan kulcskategóriaként, mint ami alkalmas fogódzópontnak tűnik az általános válsághangulatban. A korszak magyar nemzetkarakterológiái vagy egy alternatív, harmadikutas modernitásban vélik megtalálni a kiutat a válságból, vagy pedig egy reszakralizált valóság képét rajzolják meg. A nemzetkarakterológiai problematika értelmezéséhez fontos támpontokkal szolgál a vereség kultúrájának Wolfgang Schivelbusch által bevezetett fogalma.