A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

Tuboly Ádám (MTA BTK FI)
"Back in the Summer of '69": Kuhn és a logikai empirizmus viszonyának "paradigmaváltás"-narratívája ellen
című előadására.

Az előadás absztraktja

Gyakran állították, Thomas Kuhn saját kategóriáit és fogalmait használva, hogy a logikai empirizmus normál tudományos paradigmája az 1950-es és 1960-as évekre kifulladt, ugyanis túl sok anomáliával szembesült, ami a krízis állapotához vezetett. Kuhn ekkor tudott sikeresen fellépni, forradalmi munkája pedig a huszadik századi tudományfilozófia egyik, ha nem a legfontosabb paradigmaváltását idézte elő. Előadásomban amellett fogok érvelni, hogy a logikai empirizmusnak nem volt paradigmája, nem szembesült anomáliákkal, így krízisbe sem jutott, végezetül pedig paradigmaváltás sem történt.

Helyszín: 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.

Időpont: 2017 április 18., 16:00.

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

Ambrus Gergely (ELTE BTK)
Carnap és Wittgenstein a más elmékről és a fizikalizmussal kapcsolatos prioritási-vita
című előadására.

Az előadás absztraktja:
Carnap 1930-től kezdve képviselte a fizikalizmus doktrínáját, ami szerint a tudomány univerzális nyelve a fizikai nyelv, azaz minden tudás-igényre jogosult állítást fizikai fogalmakkal kell megfogalmazni. Ezen átfogó tézis szerint a pszichológiai mondatok is fizikai, tehát testi állapotokra és viselkedésekre vonatkozó mondatok; a fizikalizmus a pszichológia vonatkozásában tehát egyfajta logikai behaviorizmust avagy „módszertani materializmust” jelent.
1932-ben, a „Die physikalische Sprache als Universalsprache der Wissenschaft” megjelenése után Wittgenstein az ő – szóban terjesztett – nézeteinek eltulajdonításával vádolta meg Carnapot. Carnap ugyan alaptalannak tartotta ezt a támadást, mindazonáltal későbbi publikációiban, békítő szándékkal, elismerte Wittgenstein hatását bizonyos nézeteire. Éppen a fizikalizmussal kapcsolatban azonban semmiképpen sem tartotta jogosnak a wittgensteini vádat, ahogy általában a fizikalista fordulat értelmezői (pl. Uebel, Hintikka, Stadler, Stern) sem.
Előadásomban azt vizsgálom meg, hogy mennyiben hasonlók Carnap és Wittgenstein ekkori nézetei. Azt állítom, hogy Carnap fizikalizmusának bizonyos elemei, elsősorban a pszichológiai mondatok jelentésére, és ezen belül a mások mentális állapotaira vonatkozó mondatok jelentésére vonatkozó elképzelései, illetve a más elmékkel kapcsolatos analógiás érvelés elemzése, sok szempontból közel állnak Wittgensteinéihez.
Ezzel nem azt akarom állítani, hogy Wittgenstein vádjai jogosak. Azonban ezek a hasonlóságok önmagukban is érdekesek. Továbbá, segíthetnek megvilágítani Carnapnak a Psychologie in physikalischer Sprache-ban igen elliptikusan megfogalmazott érveit a más mentális állapotok fizikalista értelmezése mellett, és alapot adhatnak arra a feltételezésre, hogy Wittgenstein plágiumvádja nem, vagy nem elsősorban a protokollnyelv fizikai nyelvi értelmezésére vonatkozhatott, hanem a más elmék állapotaira vonatkozó mondatok értelmezésére.

Időpont: 2016 november 29., 16:00.