A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének Filozófiatörténet és Eszmetörténet Osztálya szeretettel meghív minden érdeklődőt

Hörcher Ferenc

Báró Kemény Zsigmond forradalomellenes filozófiája

című, osztályunk kutatószemináriumának keretében tartott előadására.

Az előadás összefoglalója:

Az előadás Kemény Zsigmond konzervatívnak titulálható forradalom utáni röpiratait (Forradalom után, Még egy szó a forradalom után) elemzi, arra a kérdésre keresve a választ, hogy valóban törés van-e Kemény gondolkodásában 1849 után, vagy csak a politikai álláspontja változott az elveszített szabadságharc következtében, miközben az emberi szenvedélyekről és a józanság erényéről vallott elképzelései változatlanok maradtak. Amellett fogok érvelni, hogy ez utóbbi a helyzet, s hogy a politikai álláspont váltása is szükségszerű következménye a politikai helyzet változásának. Az előadás végén a röpiratok fogadtatására is ki fogok térni, amellett érvelve, hogy mára ezek a kor meghatározó politikafilozófiai teljesítményévé váltak, egyre inkább egy lehetséges magyar realista(liberál)konzervativizmus alapító szövegeinek számítanak.

Időpont: 2021. január 5. (kedd), 14. óra

Az előadáshoz a következő linken, online lehet csatlakozni:

https://zoom.us/j/98579335626?pwd=YWQvNmVRTkNMK1lpMjM4S0dyaFc0Zz09

Az előadásról készült felvétel az alábbi linkre kattintva érhető el:

https://www.youtube.com/watch?v=nJ7XaZVcd5o

A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Kodaj Dániel

Véges kondicionális frekventizmus

című online intézeti előadására.

Az előadás összefoglalója:

A valószínűség metafizikájának egy új (?) felfogása mellett szeretnék érvelni, mely szerint egy E eseményalgebra T eseménytípusának valószínűsége akkor p, ha E-események bizonyos (véges) számú ismétlődése után a T-k aránya nagyjából p. A frekventizmusnak ez a fajtája jól illeszkedik a valószínűségek empirikus viselkedéséhez, fontos episztemológiai előnyei vannak, és segít megalapozni a David Lewis-féle Vezérelvet ('Principal Principle').

Kommentátor: Szabó Gábor (BTK FI)

Időpont: 2020. december 15. (kedd), 14. óra

Az eseményhez csatlakozni lehet:

* számítógéppel vagy okostelefonnal: az (ajánlott) Zoom alkalmazáson keresztül a 939 1776 9138 meeting ID és a 000000 passcode megadásával vagy böngésző használatával a következő linken:

 https://tinyurl.com/btk-fi-kodaj

* telefonvonalon a +36-1-779-9126 telefonszámon keresztül a 939 1776 9138 meeting ID (és szükség esetén a 000000 passcode) megadásával.

Az előadásról készült felvétel az alábbi linkre kattintva érhető el:

https://www.youtube.com/watch?v=pOKUYan8Ps0

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének Filozófiatörténet és Eszmetörténet Osztálya szeretettel meghív minden érdeklődőt

Varga Péter András

Horváth Cyrill és Pauer Imre stafétaváltása

Egy pikáns és tanulságos epizód a tizenkilencedik századi magyar filozófia intézménytörténetéből

című, osztályunk kutatószemináriumának keretében tartott előadására.

Az előadás összefoglalója:

A két címszereplő valószínűleg a legkevesebbek számára ismert, noha együttesen közel fél évszázadig voltak a filozófia nyilvános és rendes professzorai a (buda)pesti egyetemen és közel egy évszázadig rendes tagjai a Magyar Tudományos Akadémiának. Ha ez sem lenne elég, nevükhöz fűződik a magyar filozófia talán leglátványosabb posztumusz bukása – melynek során Pauer mérte a döntő csapást Horváth hírnevére – majd nem sokkal később a magyar filozófia talán legnagyobb plágiumbotránya, melybe pedig Pauer keveredett (habár karrierjét ez korántsem törte derékba). Előadásomban az MTA és az ELTE kézirattáraiban folytatott forrásfeltáró kutatásaim alapján szeretném megvizsgálni a tizenkilencedik századi magyar filozófia intézménytörténetének ezt a különleges átmenetét, melynek során a korabeli magyar filozófiai intézményrendszer számos sajátságos eleme (pl. a középiskolai filozófiai propedeutika tantárgy vagy az Akadémia pályadíjai) és szereplői – a háttérben még Alexander Bernát is – megjelenik; a történeti epizód által felvetett tágabb historiográfiai-módszertani kérdések pedig a magyar filozófiatörténet monumentalista és intézménytörténeti kánonjának viszonyát, valamint a magyar filozófia és a korabeli német egyetemi filozófia (Universitätsphilosophie) kapcsolatát, végső soron pedig – a modern európai filozófia forrásvidékének tekinthető – tizenkilencedik századi poszthegeliánus elméleti filozófia útkeresését érintik.

Időpont: 2020. december 3. (csütörtök), 14. óra

Az előadáshoz a következő linken, online lehet csatlakozni:

https://zoom.us/j/3612246778?pwd=dXRHZ0I3YWw5bjA0elpSS3pYQzgrZz09

Az előadásról készült felvétel az alábbi linkre kattintva érhető el:

https://www.youtube.com/watch?v=x6DP4ZhEP-M&pbjreload=101

A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Forrai Gábor (ELTE)

Vannak-e doxasztikus kötelességeink?

című online intézeti előadására.

Az előadás összefoglalója:

William Alston újabban sokat tárgyalt érvelése szerint a címben feltett kérdésre nemmel kell felelnünk: hiteinkkel kapcsolatos kötelességeink arra korlátozódnak, hogy cselekedeteink révén biztosítsuk azokat a körülményeket, amelyek között jó esélyünk van igaz hiteket alkotni. Hiteink tartalmára vonatkozó kötelességeink – doxasztikus kötelességeink – azonban szerinte nincsenek, mivel hiteink nem állnak akaratlagos ellenőrzés alatt, s így a „kellből következik a lehet” (KKL) kanti elve alapján nem lehetnek kötelességeink velük kapcsolatban. Az előadásban amellett érvelek, hogy Alston téved: a doxasztikus kötelességek, szemben az erkölcsi kötelességekkel, nem akaratlagos ellenőrzést követelnek, hanem megfelelő kompetenciát. De vajon mi magyarázza ezt a különbséget az erkölcsi és a hitekkel kapcsolatos (doxasztikus) kötelességek között? Úgy gondolom, az, hogy azokon a területeken, amelyeken hajlamosak vagyunk performancia hibákat elkövetni, beérjük a kompetenciával, az erkölcs szférájában azonban, valószínűleg tévesen, nem engedjük meg a performancia hibák lehetőségét.

Kommentátor: Kodaj Dániel (BTK FI)

Időpont: 2020. december 1. (kedd), 14. óra

Az eseményhez csatlakozni lehet:

* számítógéppel vagy okostelefonnal: az (ajánlott) Zoom alkalmazáson keresztül a 968 6688 1330 meeting ID és a 000000 passcode megadásával vagy böngésző használatával a következő linken:

https://tinyurl.com/btk-fi-forrai

* telefonvonalon a +36-1-779-9126 telefonszámon keresztül a 968 6688 1330 meeting ID (és szükség esetén a 000000 passcode) megadásával.

Az előadásról készült felvétel az alábbi linkre kattintva érhető el:

https://www.youtube.com/watch?v=8tjKj8X5wjk

A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Pavlovits Tamás (SZTE BTK)

Idea és végtelen Malebranche gondolkodásában

című online intézeti előadására.

Az előadás összefoglalója:

Malebranche-nak két fontos tanítása maradt fenn a filozófiai köztudatban: az okkazionalizmus és az Istenben látás elmélete. Az Istenben látás elmélete szerint az elme nem önmagában tartalmazza az ideákat, hanem Istennel bensőségesen egyesülve Istenben látja őket. E tanításban a végtelen fogalma központi szerepet játszik. Malebranche az Istenben látás elméletét két szerzőtől, Szent Ágostontól és Descartes-tól eredezteti. A végtelen fogalma révén azonban elsősorban Descartes-hoz kapcsolódik, akitől Malebranche láthatóan átvette e fogalmat. Az előadásomban a végtelen fogalmát vizsgálom meg az Istenben látás elméletében. Ehhez össze kell hasonlítanom a végtelen észlelésének problémáját Descartes-nál és Malebranche-nál. Amellett fogok érvelni, hogy noha Malebranche Descartes-tól veszi át a végtelen fogalmát, jelentősen átalakítja, miközben módosítja azt a funkciót, amelyet a végtelen az ideák észlelésében betölt. Ha alaposan szemügyre vesszük a Malebranche által véghezvitt átalakításokat, akkor azt vehetjük észre, hogy Malebranche még Descartes-nál is progresszívebb módon használja a végtelen fogalmát. Ugyanis a végtelen aktualitását nemcsak tisztán az isteni végtelenségnek tulajdonítja, mint Descartes, hanem a kiterjedés ideájának éppúgy, mint minden általános ideának. Az aktuális végtelen ilyen határozott elismerésével ritkán találkozunk a kora újkorban.

Kommentátor: Schmal Dániel (BTK FI)

Időpont: 2020. november 17. (kedd), 14. óra

Az eseményhez csatlakozni lehet:

* számítógéppel vagy okostelefonnal: az (ajánlott) Zoom alkalmazáson keresztül a 962 6909 2183 meeting ID és a 000000 passcode megadásával vagy böngésző használatával a következő linken:

https://https://tinyurl.com/btk-fi-pavlovits

* telefonvonalon a +36-1-779-9126 telefonszámon keresztül a 962 6909 2183 meeting ID (és szükség esetén a 000000 passcode) megadásával.

Az előadásról készült felvétel az alábbi linkre kattintva érhető el:

https://www.youtube.com/watch?v=LGDCw2ZjL24&list=UU0d_fbtAqxB76d2szRf8--g