A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Farkas Katalin (CEU)

A szaglás tárgyai

című online intézeti előadására.

Az előadás összefoglalója:

Az észleléssel foglalkozó irodalomban gyakran találkozni azzal az állítással, hogy a szaglás különbözik például a látástól és a hallástól abban, hogy a szaglási élménynek nincs meghatározott térbelisége. Vagyis a szagokat mindössze a differenciálatlan "körülöttem valahol" módban, és nem bizonyos irányban vagy távolságban érezzük. Ezt a körülményt aztán néhány filozófus érvként használja amellett, hogy a szaglás tárgyai nem lehetnek egyedi dolgok, hanem csak szagok. Ebben az előadásban amellett érvelek, hogy legalábbis egyfajta térbeli tudatosság, méghozzá a távolság tudata, jelen van bizonyos szaglási élményekben, és ez alapja lehet annak, hogy a szaglás tárgyai dolgok legyenek. Az érv alapját Aphrodisias-i Alexandertől kölcsönzöm, aki hasonló szerepet tulajdonított a hangok és a szagok intenzitásának az észlelésben.

Kommentátor: Hartl Péter (BTK FI)

Időpont: 2021. március 9. (kedd), 14. óra

Az eseményhez csatlakozni lehet:

* számítógéppel vagy okostelefonnal: az (ajánlott) Zoom alkalmazáson keresztül a 977 1051 5799 meeting ID és a 000000 passcode megadásával vagy böngésző használatával a következő linken:

https://tinyurl.com/btk-fi-farkas

* telefonvonalon a +36-1-779-9126 telefonszámon keresztül a 977 1051 5799 meeting ID (és szükség esetén a 000000 passcode) megadásával.

Az előadásról készült felvétel az alábbi linkre kattintva érhető el:

https://www.youtube.com/watch?v=-FBb9MWOXCk&list=UU0d_fbtAqxB76d2szRf8--g&ab_channel=B%C3%B6lcs%C3%A9szettudom%C3%A1nyiKutat%C3%B3k%C3%B6zpont

A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Bárány Tibor (BME)

Mondjam vagy mutassam? Társalgási implikatúra és explicit vizuális tartalom a képi kommunikációban

című online intézeti előadására.

Az előadás összefoglalója:

Manapság a hétköznapi társalgásaink nyelvi üzenetváltás mellett digitális képek „cseréjéből” állnak. Fotók küldésével idézzük fel a közös emlékeinket, számolunk be a pillanatnyi helyzetünkről, vagy éppen egyeztetjük egy vacsorameghívás részleteit; és mindehhez adott esetben szóbeli vagy írott „kísérőszövegre” sincs szükségünk. (Természetesen az ún. „digitális forradalom” előtt is kommunikáltunk képek segítségével, ám ahhoz, hogy a vizuális reprezentációk a társalgás mindennapos, könnyen elérhető eszközévé váljanak, a technológiai környezet átalakulására volt szükség.) Ezekben a – tisztán vizuális vagy multimodális – kommunikációs szituációkban képi eszközökkel tartalmat fejezünk ki, és ezt a tartalmat valamilyen illokúciós erővel vezetjük elő; azaz képi kommunikációs aktusokat hajtunk végre.

Előadásom fő kérdése a következő: vajon a nyelvi megnyilatkozások működésének modellezésére kidolgozott pragmatikai elemzések központi fogalmait – konvencionális jelentés, szó szerinti jelentés, beszélői jelentés, kimondott tartalom [what is said] és implikált tartalom stb. – alkalmazhatjuk-e, és ha igen, milyen módosításokkal alkalmazhatjuk a képi megnyilatkozások eseteire? A kortárs analitikus filozófusok többsége úgy gondolja, hogy a képi reprezentációk legalább két tekintetben lényegileg különböznek a nyelvi reprezentációktól: a képeknek nincsen szintaktikai szerkezete, és a reprezentációs viszony létrejötte legalább részben a kép tartalma és tárgya közötti vizuális hasonlóságon alapul. Ha ezt a két tézist elfogadjuk, hogyan tudunk számot adni a konvencionálisan kódolt és a társalgási kontextus hozzájárulásaként előállt jelentésmozzanatok viszonyáról a képi kommunikáció során?

Előadásomban a mellett fogok érvelni, hogy a „képi társalgás” pragmatikai elméletének az analitikus nyelvfilozófusok által bevezetett fogalmi megkülönböztetésekre kell támaszkodnia. (Ez nem újdonság: David Novitz és Søren Kjørup már az 1970-es évek végén kísérletet tett rá, hogy a korai beszédaktus-elmélet kategóriáit felhasználva megalkossa a képi aktusok elméletét. A kutatások a későbbiekben megszakadtak, és szisztematikus formában a mai napig nem éledtek újra.) Mi több, úgy gondolom, hogy a képi kommunikációs aktusok vizsgálata – különös tekintettel a társalgási kontextushoz kötődő ismeretek szerepére a megnyilatkozások megértésében – a nyelvi kommunikáció természetét is megvilágíthatja.

A következőket fogom állítani. (i) A képi társalgás jelenségeinek értelmezéséhez elengedhetetlenül szükségünk van a kimondott tartalom [what is said] mintájára megalkotott „megmutatott tartalom” [what is shown] és az implikált tartalom megkülönböztetésére. Jóllehet (ii) a képi szintaxis hiánya miatt a képek önmagukban valóban nem képesek propozíciókat kifejezni, (iii) a „megmutatott tartalom” fogalmának bevezetéséhez nem kell valamiféle kontextusfüggetlen, kompozicionális képi jelentés létezését feltételeznünk. (Mint ahogyan a radikális kontextualista nyelvfilozófusok szerint a nyelvi esetben sem: a megnyilatkozás kimondott tartalma jelentős részben nyelvi megszorításoktól függetlenül, a tágan értett társalgási kontextus hozzájárulása révén válik a közvetített tartalom részévé, a konvencionálisan kódolt szemantikai tartalom pedig nem propozicionális természetű.) Ennek megfelelően (iv) a társalgási implikatúra fogalma szintén nem támaszkodik a kontextusfüggetlen propozicionális típusjelentés fogalmára – sem a nyelvi, sem a képi esetben.

Kommentátor: Golden Dániel (BTK FI)

Időpont: 2021. február 23. (kedd), 14. óra

Az eseményhez csatlakozni lehet:

* számítógéppel vagy okostelefonnal: az (ajánlott) Zoom alkalmazáson keresztül a 969 6450 0852 meeting ID és a 000000 passcode megadásával vagy böngésző használatával a következő linken:

https://tinyurl.com/btk-fi-barany

* telefonvonalon a +36-1-779-9126 telefonszámon keresztül a 969 6450 0852 meeting ID (és szükség esetén a 000000 passcode) megadásával.

Az előadásról készült felvétel az alábbi linkre kattintva érhető el:

https://www.youtube.com/watch?v=lhHxKzPhdf8

A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Zuh Deodáth (BTK Filozófiai Intézet)

A vizuális kultúra kezdetei - Egy definíció és egy definíció története

című online intézeti előadására.

Az előadás összefoglalója:

Előadásom két részre oszlik.

Az elsőben definiálom a „vizuális kultúra” terminusát: véleményem szerint ezt olyan esetekre kell fenntartani, amelyben vizuális eszközök révén való megértésről beszélünk. Tehát a vizualitáson alapuló kultúra nem a vizuális reprezentáció szerepének növelésén alapszik, hanem olyan információátadás megvalósításán, amely nem lenne haladéktalanul teljesíthető szavak, fogalmak és írott szövegek révén. A vizuális kultúra az információk átadásának tömörebb és koherensebb formája mellett teszi le a voksot, azért, hogy a befogadó hozzájárulását elősegítse. A vizuális kultúra tehát itt nem a „populáris kultúra” és a „tömegszórakoztatás” korszakának kezdetét jelöli. Sokkal pontosabban használjuk a terminust, ha ezáltal az információátadás teljes átalakítását jelöljük meg, amely egyúttal a közösségépítés úgy útjait is körvonalazza.

A másodikban röviden bemutatom, hogy a 20. századi művészetelmélet hogyan próbált ehhez a témához közelíteni: vagyis hogyan próbálta megfejteni a vizualitás szerepét a nyugati civilizáció történetében. Ezt a tömör történeti áttekintést egyben arra használom, hogy próbára tegyem az első részben adott definíciót: az általam perdöntőnek ítélt kísérletek mennyiben támogatják vagy cáfolják meghatározásomat. A történeti rész legfontosabb eleme egy esettanulmány: a korai filmelmélet, és a korai filmelmélészek számára a mozgókép története gyakran egy újfajta „vizuális kultúra” terjesztésének történetével esett egybe. Ez a narratíva jól illeszkedik egy hagyományos művészetelméleti diskurzusba: a film az utolsó állomása a nyugati világ azon törekvésének, hogy a képeknek mind nagyobb hatalmat adjon és ezáltal a kommunikáció egyéb, de egyébként hatékony formáit újabbakkal váltsa fel. Ez a diskurzus hatalmas teret ad a kritikai megközelítéseknek, illetve az értékalapú, értékrelativista és értékszkeptikus társadalmak közötti ellentétek elemzésének. Azok a kultúrakoncepciók, amelyeknek sok köze volt a korai filmelmélethez, itt lehetnek segítségünkre. Ezek szerint természeti adottságaink fejlesztésen alapuló használata, vagyis a „kultúra” csak akkor alapulhat vizualitáson, ha az interperszonális kapcsolatok és az információátadás domináns formái nem bizonyulnak elegendőnek bizonyos tartalmak átadására. Érvelésem szerint ez a megközelítés nincs ellentétben az előbb felvázolttal, hanem annak fő irányait is kijelöli.

Végeredményben a vizuális kultúra egy olyan diskurzus, amely a művészet és a társadalom kritikai megközelítésének szerepét is elláthatja, miközben alapjában egy új, pozitív heurisztikát követ. Vagyis a vizuális kultúra terminusának kritikai használata következhet annak deskriptív használatából, míg ez fordítva jóval problematikusabb.

Kulcsszavak: vizuális kultúra, vizuális megértés, piktoriális reprezentáció, befogadói aktivitás, a szemlélő részesedése, vizuális figyelem, korai filmelmélet

Kommentátor: Moravánszky Ákos (ETH Zürich)

Időpont: 2021. február 9. (kedd), 14. óra

Az eseményhez csatlakozni lehet:

* számítógéppel vagy okostelefonnal: az (ajánlott) Zoom alkalmazáson keresztül a 924 2049 7505 meeting ID és a 000000 passcode megadásával vagy böngésző használatával a következő linken:

https://zoom.us/j/92420497505?pwd=a055WW5WRldISlQ3UnU3cWdkZ0pzdz09

* telefonvonalon a +36-1-779-9126 telefonszámon keresztül a 924 2049 7505 meeting ID (és szükség esetén a 000000 passcode) megadásával.

Az előadásról készült felvétel az alábbi linkre kattintva érhető el:

https://www.youtube.com/watch?v=xGCw6_dDndc&ab_channel=B%C3%B6lcs%C3%A9szettudom%C3%A1nyiKutat%C3%B3k%C3%B6zpont

A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Carl Hoefer (University of Barcelona)

Scientific realism and direct reference to unobservable natural kinds

című angol nyelvű, Genoveva Martí szerzőtárssal közös munkán alapuló, online intézeti előadására.

Az előadás angol nyelvű absztraktja:

In this talk I continue my defense of a version of scientific realism, Tautological Scientific Realism (TSR), that rests on the claim that, excluding some areas of fundamental physics about which doubts are entirely justified, many areas of contemporary science cannot be coherently imagined to be false other than via postulation of radically skeptical scenarios, which are not relevant to the realism debate in philosophy of science. I will discuss, specifically, the threats of meaning change and reference failure associated with the Kuhnian tradition, which depend on a descriptivist approach to meaning, and will argue that descriptivism is not the right account of the meaning and reference of theoretical terms. My co-author, Genoveva Martí, and I suggest that an account along the lines of the causal-historical theory of reference (in the tradition of Kripke and Putnam) provides a more faithful picture of how terms for unobservable theoretical entities and properties come to refer. We argue that this picture works particularly well for TSR, and handles the much-discussed problem case of ‘phlogiston’ better than rival accounts such as Psillos’ causal descriptivism.

Kommentátor: Gömöri Márton (BTK FI)

Időpont: 2021. január 26. (kedd), 14. óra

Az eseményhez csatlakozni lehet:

* számítógéppel vagy okostelefonnal: az (ajánlott) Zoom alkalmazáson keresztül a 924 7405 7393 meeting ID és a 000000 passcode megadásával vagy böngésző használatával a következő linken:

https://tinyurl.com/btk-fi-hoefer

* telefonvonalon a +36-1-779-9126 telefonszámon keresztül a 924 7405 7393 meeting ID (és szükség esetén a 000000 passcode) megadásával.

Az előadásról készült felvétel az alábbi linkre kattintva érhető el:

https://www.youtube.com/watch?v=lNO-dML3-lM&ab_channel=B%C3%B6lcs%C3%A9szettudom%C3%A1nyiKutat%C3%B3k%C3%B6zpont

A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Rédei Miklós (London School of Economics and Political Science)

A tudomány tulajdonságai Robert Musil "A Tulajdonságok Nélküli Ember" című művében

című online intézeti előadására.

Az előadás összefoglalója:

Az előadás azt mutatja meg, hogy hogyan ábrázolja Musil a könyvében a logikai pozitivizmus tudományfelfogásához közel álló tudományfelfogásból származó feszültséget a tudományos és nem tudományos gondolkodásmódok, a tudományos racionalitás és az emberi irracionalitás között. Musil értelmezésében a magasabbrendű humanitás feladata ennek a feszültségnek a feloldása, de hogy ez hogyan valósítható meg, arról a mű hallgat.

Kommentátor: Laki János (BTK FI)

Időpont: 2021. január 12. (kedd), 14. óra

Az eseményhez csatlakozni lehet:

* számítógéppel vagy okostelefonnal: az (ajánlott) Zoom alkalmazáson keresztül a 913 7103 3191 meeting ID és a 000000 passcode megadásával vagy böngésző használatával a következő linken:

https://tinyurl.com/btk-fi-redei

* telefonvonalon a +36-1-779-9126 telefonszámon keresztül a 913 7103 3191 meeting ID (és szükség esetén a 000000 passcode) megadásával.

Az előadásról készült felvétel az alábbi linkre kattintva érhető el:

https://www.youtube.com/watch?v=naeAt_4xL1o

MTA központi weboldala box

MTA kutatói pályázatai