A Filozófiai Intézet kutatójának, Gángó Gábornak Lukács György Tanácsköztársaságban betöltött szerepéről jelent meg német nyelvű publikációja az Ungarn-Jahrbuch 35. számában. A tanulmány alapjául Gángó Gábor a „…minden édenek neve vad poklokat bűvöl”. A Magyarországi Tanácsköztársaság című, az Országgyűlés Hivatalának Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja és a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár által 2019. szeptember 11-12-e között megrendezett konferencián tartott előadása szolgált.

Gángó Gábornak Ernst Königről szóló szócikke jelent meg a "Natural Law 1625-1850: Database" (Erfurt/Halle/Jena) adatbázisban, valamint Széchenyi Istvánról és Eötvös Józsefről írott szócikkekkel járult hozzá a "Die Soziologie und ihre Nachbardisziplinen im Habsburgerreich. Ein Kompendium internationaler Forschungen zu den Kulturwissenschaften in Zentraleuropa" (szerk. Karl Acham) című kézikönyvhöz.

"A cricket game, a train ticket and a vacuum to be filled: Ayer's logical positivism as a focal point for post-war British cultural struggles" címmel jelent meg Tuboly Ádám Tamás tanulmánya a British Journal for the History of Philosophy lapban. A cikk azt mutatja meg, hogy Ayer Language, Truth and Logic című munkájának megjelenése után a logikai pozitivizmus, és kiváltképp Ayer verziója miképp került a korszak fasizmus-vitáinak középpontjába.

"On the Very Idea of Distant Correlations" címmel jelent meg Gömöri Márton tanulmánya a Foundations of Physics folyóiratnál. A cikk a statisztikus korreláció fogalmának egy olyan új aspektusára mutat rá, melynek újragondolása segíthet értelmezni az ún. EPR-korrelációkat a kvantummechanikában.

"Knowledge Missemination: L. Susan Stebbing, C.E.M. Joad, and Philipp Frank on the Philosophy of the Physicists" cimmel jelent meg Tuboly Ádám Tamás tanulmánya a Perspectives on Science legújabb számában. A cikk a huszadik század 20-as és 30-as éveiben megjelent fizikusok idealista filozófiai interpretációjára adott kritikai reakciókat elemzi és ezek kapcsán kínál egy narratívát a tudásdisszeminációa sikertelenségéről.