Az MTA Lendület pályázat keretében működő Morál és Tudomány Kutatócsoportnak Science, Freedom, Democracy címmel jelent meg legújabb kötete Hartl Péter és Tuboly Ádám Tamás szerkesztésében (New York/London: Routledge, 2021).

A kötet tanulmányai a tudomány, szabadság és demokrácia fogalmai mentén vizsgálják többek között az értékek, a polgári részvétel, a felelősség és a pluralizmus kérdéseit a kortárs filozófiai vitákban.

A BTK Filozófiai Intézet tudományos munkatársának, Németh Attilának, angol nyelvű tanulmányai jelentek meg nemzetközi tanulmánykötetekben. Németh Attila Epicureans on Teleology and Freedom című tanulmánya a The Routledge Handbook of Hellenistic Philosophy kötetben jelent meg, illetve legújabb publikációja Atoms and Universals in Epicurus címmel az Atomism in Philosophy: A History from Antiquity to the Present kötetben olvasható.

A tanulmányok rövid összefoglalója:

Epicureans on Teleology and Freedom

Epikurosz és követői fáradságot nem kímélve kritizálták azokat a filozófusokat, akik hittek az isten által irányított, céltudatosan létrehozott és elrendezett kozmoszban. Szerintük ugyanis ami boldog és örök, annak magának sincs gondja és másnak sem okoz gondot (vö. KD 1); ezért egy ilyen lény nem vehet részt világunk fárasztó létrehozásában vagy igazgatásában. Az epikureusok, következésképpen, nem úgy szabadították meg tanítványaikat az istenek babonás félelmétől, hogy tagadták létezésüket, hanem azáltal, hogy tagadták aktív kozmológiai szerepüket. Az univerzum anyagi magyarázata, amelyet a teistákkal szemben fogalmazott meg Epikurosz, mindazonáltal az atomok mozgásaiból fakadó determinizmussal fenyeget. Ha a kozmosz mentes minden isteni gondviseléstől és az atomok céltalan ütközéseinek az eredménye, tehát a kozmosz állapotait egyedül az atomok egymásból következő mozgásai határozzák meg, akkor a világ minden jelenségét, beleértve önmagunkat és cselekedeteinket is, oksági szempontból az alapul szolgáló atomi kölcsönhatások határozzák meg. Ebben az esetben viszont elvész a szabad akarat lehetősége, még az istenek számára is. A teleologikus világképekkel szemben megfogalmazott magyarázataiban Epikurosz számos érvvel és innovatív ötlettel állt elő, hogy megőrizze a szabad akarat lehetőségét az atomista elméletének keretfeltételein belül. Ebben a tanulmányomban ennek a két egymással összefüggő kérdéskörnek a hátterével foglalkozom (I. rész), amely ellen Epikurosz (II. rész) és követői (III. rész) számos nem teleologikus érvet hoztak fel, hogy lehetséges teoretikus megoldásokat kínáljanak a szabad akarat megőrzéséhez (IV. rész).

Atoms and Universals in Epicurus

Az univerzálék problémája egymástól rendkívül eltérő, komplex filozófiai kontextusokban jelent meg a filozófiatörténet során és ezért sokszor egyáltalán nem evidens, hogy az ókori gondolkodók közül ki és hogyan közelítette meg vagy hogy egyáltalán foglalkozott-e a kérdéssel filozófiájában. Epikuroszról például általában nem szokás azt gondolni, hogy tárgyalta volna az univerzálék kérdését. Mindazonáltal az ókori Herculaneum egy villájának könyvtárából kiásott epikureus papiruszokat többi forrásunkkal összeolvasva egy egészen más és komplexebb képet kapunk ismeretelméletének fogalmi mátrixáról, amelynek egyes elemei kifejezetten azt a kérdést érintik, hogy hogyan ismerjük fel és klasszifikáljuk a természeti világ dolgait. A tanulmány az epikureus ismeretelmélet perspektívájából közelítve veszi fontolóra Epikurosz minőségekre vonatkozó metafizikai megfontolásait és az elérhető források teljes spektrumából tesz kísérletet arra, hogy rekonstruálja azt a szövevényes fogalmi hálót, amelynek keretében megmutatkozik, hogy Epikurosz elképzelése szerint a természeti világ klasszifikációja nem egy definíciókból kiinduló deduktív érvelés eredménye, hanem az érzékletek mentális képeiből kiinduló, perceptuális tapasztalat automatikus következménye.

A BTK Filozófiai Intézet tudományos tanácsadójának, Gángó Gábornak angol nyelvű tanulmánya jelent meg a Jewish Culture and History című lapban a Taylor & Francis kiadónál Towards the 1868/69 Jewish congress in Hungary: Minister Eötvös’s project of confessional autonomy and the Emancipation Act in 1867 címmel.

A tanulmány magyar nyelvű összefoglalója:

„Az ortodox és neológ zsidóság közti szakadás jobb megértéséhez elsődleges fontosságú annak a szerepnek a tisztázása, amelyet Eötvös József báró mint vallás- és közoktatásügyi miniszter töltött be az 1868/69-es zsidó kongresszussal összefüggésben. A tanulmány Eötvös József és a neológ párt szövetségének első évét mutatja be. Bizonyítja, hogy a miniszter felekezeti autonómiaterve 1867 derekán alapvetően meghatározta a kongresszus létrejöttének mikéntjét. Ezáltal hozzájárul a szakirodalom régóta fennálló adósságának törlesztéséhez a kongresszus előkészületeinek, lefolyásának és következményeinek a magyar kormány valláspolitikájában való kontextualizálásával.”

Megjelent a Palgrave Macmillan kiadó "History of Analytic Philosophy" című sorozatában a Tuboly Ádám Tamás által szerkesztett "The Historical and Philosophical Significance of Ayer's Language, Truth and Logic" című kötet. A könyvben A.J. Ayer klasszikus, 1936-os Language, Truth and Logic című könyvét tárgyalja a nemzetközi szerzőgárda és különféle szempontok (nyelvilozófia, etika, episztemológia és a könyv kulturális hatása) alapján járnak utána a kötet történetének és kortárs relevanciájának.

Angol nyelvű összefoglalás és spanyol és német nyelvű recenzió.

Rövid angol nyelvű összefoglalás a European Conservative 2020 nyári-őszi összevont számában (itt),  német nyelvű recenzió az Agenda 7. oldalán (itt), és spanyol nyelvű kritika jelent meg a La Razón Históricában (itt) Hörcher Ferenc A Political Philosophy of Conservatism. Prudence, Moderation and Tradition  (Bloomsbury, 2020) című könyvéről.