Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete és Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja Önt

XVI. Benedek pápa jogi gondolkodása

című kerekasztal-beszélgetésre.

A rendezvény időpontja: 2015. szeptember 29. (kedd) 14:00.

Helyszíne: MTA TK JTI Tárgyaló (1014 Budapest, Országház utca 30., II. emelet)

A kerekasztal-beszélgetés témájául szolgáló kötetről szóló információk megtekinthetők itt.

A beszélgetés résztvevői:

Fekete Balázs tudományos munkatárs, MTA TK JTI; egyetemi adjunktus, ELTE ÁJK

Hörcher Ferenc igazgató, MTA BTK Filozófiai Intézet; egyetemi tanár, PPKE BTK

Szalai Ákos tudományos munkatárs, MTA TK JTI; egyetemi docens, PPKE JÁK

Szuromi Szabolcs intézetvezető egyetemi tanár; rektor, PPKE

A beszélgetést vezeti:

Jakab András igazgató, tudományos tanácsadó, MTA TK JTI

Working Papers in Philosophy 2015/5. Paksy Máté: Leibniz, a jogász - Leibniz, a filozófus. Észrevételek az életmű jogtudományi vonatkozásairól

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

Schwendtner Tibor
Léttörténet és eszkatológia - Heidegger történelemfilozófiája a Fekete füzetekben
című előadására.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
Időpont: 2015. szeptember 29. 16:00

Az előadás a késői Heidegger filozófiáját, az úgynevezett léttörténeti gondolkodást (seinsgeschichtliches Denken) vizsgálja, arra tekintettel, hogy az elmúlt években megjelent gondolati naplói (Schwarze Hefte) fényében mennyiben kell újraértelmeznünk a léttörténeti gondolkodás helyét és jelentőségét Heideggernél. A naplókban ugyanis több olyan motívum megjelenik, melyek eddig egyáltalán nem, vagy alig voltak ismertek – elsősorban a léttörténet etnicista értelmezésére és a kereszténységgel, illetve azon belül különösen a katolicizmussal való helyenként éles vitára gondolhatunk. Eddig is világos volt, hogy a késői Heidegger Nyugat első alapítását a korai görög filozófusoknak tulajdonítja és szerinte a hosszú hanyatlás (létfelejtés) után Nyugat új alapításra szorul, melyet a filozófus másik kezdetnek nevez. A naplókban Heidegger az 1938-48 közötti időszakban a jelenkor történelmét egyre inkább valamiféle végidőként, a kiteljesedett létfelejtés, a machináció, a totális hatalomgyakorlás időszakaként ábrázolja, amelyben népek és különböző szellemi hatalmak küzdenek egymással. Heidegger történelemfilozófiai konstrukciója szempontjából külön figyelmet érdemel a kereszténységgel való szellemi küzdelme, illetve ezzel kapcsolatban az utolsó Isten rejtélyes fogalma. Az előadás e sokrétű és ingoványos tematika körvonalait szeretné felvázolni.

Szabó Gábor vezetésével új OTKA kutatócsoport indul a Filozófiai Intézetben. A projekt címe: A fizika metafizikai alapjai formális megközelítésben. A csoport célkitűzéseiről, rendezvényeiről és publikációiról a kutatócsoport honlapján tájékozódhatnak.