A Magyar Szociológiai Társaság, a Korunk Szerkesztősége és az MTA BTK Filozófiai Intézete meghívja Önt és minden érdeklődőt a Korunk „Az idegen” című számának magyarországi bemutatójára

2015. szeptember 22-én 16 órára.

Helyszín: ELTE TáTK Tanácsterem (Bp. XI. Pázmány sétány 1. 7. em.)

Mi egy idegen? Ki lenne idegen? Van-e a mai világunkban aktuálisabb kérdés annál, hogy miként viszonyuljunk az idegenhez? Az idegenség mindannyiunk egzisztenciális állapota? A világban-benne-lét fundamentálontológiai meghatározottsága? Metafizikai állandóság? A másikhoz képest én is idegen lennék? Aki nem olyan, amilyen én vagyok, amilyennek lenni kell, az volna az idegen? Mi határozza meg az idegent? Az idegenség kulturális-civilizatorikus tényező? Vallási? Geográfiai? Nyelvi? Nemzeti-nemzetállami?És mi az idegennel a teendő? A mássággal szembeni tartózkodás, elutasítás és gyűlölet? Avagy a feltétel nélküli szeretet és befogadás? Az idegen voltaképpen felebarát vagy ellenség? Ki a "mi", a hozzánk tartozó, s mitől az?
Szolgáltak-e tanulsággal az idegengyűlölet évszázados-évezredes tapasztalatai? A másikkal szembeni előítéletek és sztereotípiák antropológiai szükségszerűségek? Az univerzalisztikus tudat miként gondolkodik a másikról? S az univerzalisztikus vallási hagyomány, a monoteizmus hogyan látja az "egy Istenen kívülieket"? Asszimiláció vagy integráció? Az idegenség a modernitás szimptómája? Lehetséges-e valóságos párbeszéd más vallásokkal, más kultúrákkal? PC, tapintat, tolerancia, vagy tabusítás? Van-e határa a mássággal szembeni toleranciának? Van-e joga és van-e kötelessége az idegennek? Univerzálisak-e az emberi jogok? Minden másság tisztelendő?
A Korunk kolozsvári folyóirat "Az idegen" c. legújabb, tematikus számát - magyarországi és erdélyi szerzők bevonásával - a fenti kérdéseknek szentelte. Messze nem azzal a szándékkal, hogy egyértelmű és megnyugtató válaszokat, útmutatásokat tegyenek közzé, hanem azért, hogy a közös gondolkodás felelősségével elindítsanak egy égetően fontos diskurzust.

A folyóiratot bemutatják:
Erős Ferenc pszichológus
Majtényi László alkotmányjogász
Wessely Anna szociológus

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

Gángó Gábor
G. W. Leibniz lengyel királyválasztó röpirata a kampány és a diplomácia kontextusában
című előadására.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem - megközelítés kivételesen a Szociológiai Intézeten keresztül!)
Időpont: 2015. szeptember 15. 16:00

Az előadás célja, hogy rekonstruálja Leibniz Specimen demonstrationum politicarum pro eligendo rege Polonorum (1669) című művének keletkezési körülményeit.

Johann Christian von Boineburg báró kinevezése Philipp Wilhelm von Neuburg pfalzi gróf követévé 1668 kora nyarán a devolúciós háború egy rövid ideig tartó együttállásának köszönhető, amikor Johann Philipp von Schönborn mainzi választó nem politizált sem Neuburg, sem pedig Brandenburg ellen. Friedrich Wilhelm brandenburgi választófejedelem mindenekelőtt Pomeránia és Litvánia nemesi köreiben akarta Boineburgot bevetni. E térségek képezték Neuburg kettős hátországát a kampány során, amely tényre Leibniz a „Georgius Ulicovius Lithuanus“ (azaz: Jerzy Ulikowski Litvániából) álnévvel is utalt.

Miután János Kázmér lemondása és ez által Boineburg küldetése is néhány hónapot késett, a báró az időt arra használta fel, hogy röpiratokkal előmozdítsa a pfalzi gróf ügyét. Ezek közé tartozott a Trutina variorum Regnipoloniae candidatorum, amelyre a lengyel alkancellár, chełmnói püspök, Andrzej Olszowski – Schönborn és Boineburg régi ismerőse az 1658-as császárválasztás idejéből – csattanós választ adott. Olszowski Censura candidatorum sceptri Polonici című műve, amely olvasóit a veszély eltúlzásával nyugtalanította, amelyet Neuburg megválasztása jelentene Lengyelország szuverenitására nézve, tökéletesen elérte célját a Mainzban operáló választási stáb félrevezetésével.

Az immár gyors egymásutánban sorjázó számos röpirat közül a Specimen Polonorum volt az, amely az Olszowski felvetette kérdéseket a legkövetkezetesebben végiggondolta. Lengyel nemesi fülek számára kevésbé kellemesen csengő választási ígéret nehezen képzelhető el Leibniz értekezésénél. Azt javasolta, hogy a Rzeczpospolita német gyámság alatt lábaljon ki kül- és belpolitikai válságából.

Az MTA BTK Filozófiai Intézet Fizika Filozófiája Kutatócsoportja szeretettel meghív minden érdeklődőt a

Physics Meets Philosophy: In Time

című interdiszciplináris workshopjára.

A workshop helyszíne: 1014 Budapest, Országház u. 30. (Pepita terem)
A workshop időpontja: 2015. szeptember 16. (szerda)

A workshop weboldala a további részletekkel itt érhető el.

Hörcher Ferenc a Jogrendszerek közötti verseny című joggazdaságtani konferencián 2015. szeptember 4-én előadást tart "Kereskedelmi verseny és államok versenye. Hume, Smith és a kortárs realizmus diskurzusa" címmel.

Az MTA BTK Filozófiai Intézetének gyászjelentése Neumer Katalin tudományos tanácsadó haláláról

Fájdalommal tudatjuk, hogy kollégánk, dr. Neumer Katalin tudományos tanácsadó, életének 58. évében váratlanul elhunyt.

Kiváló filozófiatörténész volt, a magyar és az osztrák filozófia történetéről szóló írásai mértékadónak számítanak. Számos jelentős művet publikált a 18-19. századi nyelvfilozófiáról, de érdeklődésének középpontjában egész életében Wittgenstein késői munkássága állt. Alapvető fontosságú, magyar és idegen nyelvű  monográfiák és tanulmányok megírásán túl, Wittgenstein műveinek gondos fordítására is talált időt. Bár elsősorban filozófusnak tekintette magát, gyakran tett kirándulást az irodalom, az irodalomtörténet és a tágabb értelemben vett kultúratudomány, különös tekintettel a filmművészet területére. Írásait az új szempontok kreatív alkalmazása mellett, mindenekelőtt a filológiai alaposság, fogalmi pontosság és a források teljeskörű számbavétele és elemzése  jellemezte. Fontos felismeréseket fogalmazott meg a bölcsészettudományok sajátosságáról, belső összefüggéseiről és a tudományok egészén belüli szerepéről.

Tudományszervezőként jelentős kutatási projektek vezetése, konferenciák és workshopok szervezése fűződik nevéhez. Sokat tett az osztrák és a magyar filozófiai kapcsolatok kialakításáért és elevenen tartásáért, a közép-európai filozófiai hagyomány sajátosságainak meghatározásáért és a regionális együttműködésért. Aktív szereplője volt a hazai filozófiai közéletnek, emellett számos fiatal kutatót nevelt és támogatott. Az MTA BTK Filozófiai Intézetének egyik meghatározó vezető kutatója volt.
Neumer Katalin idő előtti halálával nagy veszteség érte a magyar filozófiát.

Búcsúztatása 2015. szeptember 9-én 10:45-től lesz Újpesten, a Megyeri Temető 2-es ravatalozójában.
Az MTA, az MTA BTK, és az MTA BTK Filozófiai Intézetében dolgozó kollégái osztoznak a család gyászában.