Olasz-magyar találkozások a Nagy Háború árnyékában:
történelem, irodalom, kultúra

Nemzetközi konferencia az első világháborúról

Időpont és helyszín:

2015. június 11. 9.30 – 18.00
Olasz Kultúrintézet, Federico Fellini Terem (Budapest, VIII. Bródy Sándor u. 8.)

2015. június 12. 9.30 – 18.00
Magyar Tudományos Akadémia, Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Jakobinus Terem (Budapest, I. Országház u. 30.)

Tudományos szervezőbizottság
Roberto RUSPANTI (Udinei Egyetem; az Olaszországi Hungarológiai, Közép- és Kelet-Európai Tanulmányok Egyetemközi Kutatóközpontjának igazgatója)
TURGONYI Zoltán (Magyar Tudományos Akadémia, Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Filozófiai Intézet)

A konferencia részletes programja ide kattintva érhető el.

Elkészült a június 17-19. között lezajló "Horizons Beyond Borders. Traditions and Perspectives of the Phenomenological Movement in Central and Eastern Europe" című konferencia programja, amely ide kattintva elérhető.
A konferencián több mint 60 előadó vesz részt 16 országból (köztük 12 magyar résztvevő).

Hörcher Ferenc Balogh Tamással beszélget a most megjelent Hogyan határozza meg a történelem a jelent? című Huizinga fordítás kapcsán.
A beszélgetés Kovács Gábor vitaindítójával keződik.

A beszélgetés időpontja: 2015. 06. 02. - 16:00
A beszélgetés helyszíne: MTA BTK Filozófiai Intézet, 1014 Budapest, Országház u. 30.

HUIZINGA OLVASÓKÖR: "HOLLANDIA SZELLEMI ISMÉRVE".

Balogh Tamás HORKAY HÖRCHER FERENCCEL beszélget Hollandia 17. és 20. századi polgári kultúrájáról

Az esemény időpontja: 2015. május 27., 18:00
Az esemény helyszíne: Budapest, Olvasók Boltja, 1136 Budapest, Pannónia utca 35-37.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
Időpont: 2015. május 26. 16:00

Abstract:
I will present approach to Kant`s understanding of feeling rather different from those we are commonly encountered. Consideration of specific original meaning of German word “Gefühl“, and specific understanding of pleasure and displeasure by Kant`s predecessors is of crucial importance. Kant himself has had many doubts about how to use this word before he articulated it as a feeling of pleasure and displeasure. Central presupposition was tripartite division of faculties into faculty of knowledge, desires, and feeling of pleasure and displeasure. As I intend to show, in accordance with this division, Kant understood feeling not as representation itself, but rather as subjective relational property of some representation, namely, its subjective causality to maintain or restrain its state (statum representativum). Both dominant interpretations of feeling (causal and intentional), as I will argue, fail to grasp this crucial aspect. Further, I will point to potential implications of my thesis concerning understanding of Kant`s aesthetics, by focusing my attention to §12. of Critique of the Power of Judgment.