A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

SZÉCSI GÁBOR

Mediatizált közösség és társadalmi tőke az információ korában

című előadására.
Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)

Időpont: 2014. május 27. 16:00

Az elektronikusan mediatizált kommunikáció eredményeként megszülető virtuális-fizikai hibrid közösségek a társadalmi tőke valamennyi típusával rendelkező, valós közösségi formák. S mint ilyenek, nyilvánvalóan hozzájárulnak a folyamatként megélt társadalmi hálózat működéséhez és megerősödéséhez. Az új társadalmi viszonyrendszer keretein belül a virtuális közösségek valós közösségekké válnak, a valós közösségi viszonyok ugyanakkor virtualizálódnak. Mediatizálódnak a közösségi formák és velük együtt a közösségről alkotott fogalmunk is, ami viszont egy minden eddiginél erősebb közösségiség kialakulásával jár együtt az elektronikusan kommunikáló emberek körében. Más szóval, a mediatizált vagy hibrid közösségek olyan erős közösségi kötelékeket feltételező, valós közösségi formák, amelyek egyetlen dinamikus, állandóan változó társadalmi hálózat keretében egyesítik a korábban virtuális és fizikai közösségekként működő csoportokat. A fentiek mellett egyébként már csak azért is indokolt a mediatizált közösségek esetében társadalmi tőkéről beszélni, mert a mediatizált közösségek szerveződésének lényegi mozzanatát jelentő tudásmegosztás és bizalom a társadalmi tőke egyik lényeges formája és erőforrása. Sőt mi több ezek a közösségek bizonyos értelemben olyan ideális közösségeknek is tekinthetők, amelyekben a kommunikációs viszonyokból fakadó közösségérzést felerősíti a tekintélyelvűség egyöntetű elutasítása, az egyenlőségen alapuló belső rend iránti nyitottság és a saját szabályok megalkotására való hajlam. Ennek az érzésnek az ereje abból fakad, hogy az elektronikusan kommunikáló ember esetében közösséghez való tartozás élménye együtt jár a közösségen belüli életmód és értékrend szabad megválasztásának tapasztalatával. Az egyéni szabadság érzése által felerősített közösségi kötődések teszik tehát a mediatizált, hibrid közösségeket olyan ideális közösségi formákká, amelyek megteremtik a virtuális és fizikai közösségek szintézisét. Ezért az olyan szerzők szerint, mint Manuel Castells, Amitai Etzioni, Howard Rheingold, Mark Poster, illetve James E. Katz, akkor járunk el helyesen, ha az információ korában a társadalmi interakciókat és a társadalmi kötődést a közösségi viszonyaikat szabadon szövögető egyének társadalmi együttműködéseként és az elektronikus diszkussziót folytató csoportokon belüli, sajátos érzelmi támogatásként fogjuk fel. Ez felel meg ugyanis leginkább az elektronikusan kommunikáló, a virtuális és fizikai közösségek határait egyre kevésbé észlelő ember mindennapi tapasztalatainak, életvezetésének.

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

VARGA BENEDEK
(Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár)

A 16. századi páduai anatómia kutatások teoretikai háttere és hatásuk a koraújkor művelődésére
c. előadására.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)

Időpont: 2014. május 20. 16:00

Andreas Vesaliust követően a 16. századi anatómia a korszak tudományos gondolkodásának egyik legjellegzetesebb és széles körben népszerű képviselőjévé vált. A nyilvános boncolások gyakorlata, az anatómiai ismeretek gyors bővülése és az anatómiai ábrák tökélesedése joggal keltette fel az orvostörténeti kutatás figyelmét. A korabeli anatómia aprólékos és a korszak bizonyos filozófiai diskurzusaihoz kapcsolódó ismeretelméleti és módszertani megalapozottsága ugyanakkor a történeti kutatásokban kevés figyelmet kapott. A filozófiatörténet területén pedig a Cassirer által már 1922-ben kompozitív-rezolutív analízisként elnevezett metodológia, majd a Randall által 1940-ben, és 1961-ben felvetett páduai arisztotelizmus közvetlen hatásának lehetőségét a páduai anatómiai iskolára a kutatás nem nagyon vizsgálta. Előadásom elsősorban ennek a két irányzatnak a kölcsönhatását mutatja be, valamint értelemszerűen kitér a vizuális megismerés jelentőségére a 16. századi gondolkodásban és művelődésben.

Az MTA BTK Filozófiai Intézete szeretettel meghívja Önöket

PAUL RICHARD BLUM (Loyola University Maryland, jelenleg Palacký University Olomouc.)

"How to Think with Another's Head: Thinking Philosophical Problems Historically"

című előadására.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)

Időpont: 2014. április 29., 16:00

R. G. Collingwood famously stated that, if something appears to be unreasonable, it is likely the answer to a question we have not yet understood. He therefore invited to think of philosophical theroems as answers to philosophical questions. In other words, every philosophy has its history. This also entails that, in order to understand a philosophical problem, one has to think with the head of the other philosopher. I will illustrate this with a number of examples, including Immanuel Kant, René Descartes, Michael Polanyi, and Friedrich Nietzsche with the paradigms of narrativity, internal and external aspects of thinking, and contextualization. I hope to show that the divide between history of philosophy and philosophy proper does not actually exist.

Az MTA BTK Filozófiai Intézete szeretettel meghívja Önöket

MARGITAY TIHAMÉR

"A hallgatólagos tudás és a tudományos tudás határai"

című előadására.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)

Időpont: 2014. április 15., 16:00

Polányi episztemológiájának és tudományfilozófiájának kulcseleme a hallgatólagos tudás elmélete. Ez tartalmaz két fontos tézist: (1) Minden tudás hallgatólagos vagy hallgatólagos tudásban gyökerezik, valamint (2) a hallgatólagos tudás meghatározhatatlan és nem tehető teljesen explicitté. Továbbá meglehetősen nyilvánvalónak tűnik, hogy (3) a tudományos tudás — mint elméleti tudás — explicit tudás, amelyet a jelenségekről szóló elméletek és a kísérletekről, mérésekről stb. szóló beszámolók alkotnak. E három állítás együtt azt látszik implikálni, hogy a hallgatólagos tudásról aligha lehet elméletet alkotni.
Feltéve, hogy a hallgatólagos tudásra vonatkozóan Polányinak igaza van, azt fogom vizsgálni, hogy a fentiek alapján, mit tud mondani a tudomány a tudásunkról, illetve hol vannak a tudásunkra vonatkozó tudományos tudás, vagyis a kognitívtudomány és az episztemológia határai.
Nem csak önmagukban érdekesek ezek a kérdések, hanem azért is, mert Polányi a hallgatólagos tudás elméletét kínálja, és így felmerül a kérdés, vajon nem inkonzisztens-e Polányi ismeretelmélete.

Az MTA BTK Filozófiai Intézete szeretettel meghívja Önöket

ZUH DEODÁTH

"Hauser Arnold és a megismerés rétegzett elméletei"

című előadására.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)

Időpont: 2014. április 8., 16:00

A Hauser Arnold által szintetizált művészetszociológia elsősorban ismeretelméleti alapokon áll és a művészetek ismeretértékét hangsúlyozza. Előadásomban arra teszek kísérletet, hogy ennek az ismeretfilozófiának a lehetséges forrásait mérlegeljem. A Hauser által felhasznált elméletek intellektuális pedigréje kantiánus illetve marxista. Kantiánusként igen komolyan vette azt az elképzelést, hogy az emberi megsimerésnek több forrása van, ezek a források pedig egymással egyenértékűek, korrelatívak és szükségszerűen együttműködnek egymással. Ha a jelzett források közül az egyik egyértelmű prioritást kap, az olyan klasszikus filozófiai hibákhoz vezethet, mint az erős pszichologizmus vagy az intellektualizmus. Marxistaként viszont Hauser antidogmatista és antideterminista, mivel az irányzatnak azt a vonulatát sajátította el, amely elsősorban interpretatív-hermeneutikai feladatokat lát el és a gondolkodás túlkapásainak, működési hibáinak javítását és kiegyensúlyozását célozza. Az a gondolat, hogy az együttműködő megismerő fakultások reális-mindennapi értelemben összefonódnak egymással és így egyfajta reservatio mentalisra van szükségünk ahhoz, hogy elválasszuk őket és működési sajátosságaikat pontosan leírjuk, Hausert a klasszikus fenomenológia távoli rokonává teszik. Az episztemológiai vizsgálódások itt körvonalazott komplexumát nevezem a megismerés rétegzett elméletének.

MTA központi weboldala box

MTA kutatói pályázatai